Csodálatos Század Viki&Henni forditásai Szulejmános oldal párbeszédei a magyar részekből

A blogban található összes fordítást szerzői jogvédelem illeti. Annak bármilyen formájú felhasználásához a tulajdonos írásbeli engedélye szükséges!Csodálatos Század Viki&Henni forditásai a török részekből Szulejmános oldal párbeszédei a magyar részekből

2013. június 25., kedd

99.rész Leirása

Hürrem: Miért nem érkezett még meg Rüstem Pasa?
Sümbül: Azt mondják, csapdát állítottak a Pasa útjába. A kocsija leégett. Azt mondják, meghalt.
Mercan: Elment, Aga. Allah bocsássa meg bűneit.
Sümbül: Allah áldja nevedet ...
Rüstem: Hogy nézek ki?
Gülbahar: Miután Pasa vagy, erőteljesen!
Süleyman: Rüstem Pasa, mostantól te leszel az én Kubbe Vezírem, áldás rád.
Hürrem: Megtettem, amire kértél. Elveheted Mihrimaht.
Hürrem: Most, azt teszed, amit én akarok. Nem tudom, mit akarsz tenni, de az én oroszlánom most Sancackba megy...

2 dik elözetes(Szulejmános oldal)
Lütfi:Hívatott ez a hiéna Rüsztem.Ezen a házasságon keresztül megszerezte az oroszlánok bőrét,ezt a páncélt sem a nyíl sem a lándzsa nem szúrja át.
Rüsztem:Ez méreg,szultánám...nyugodt,erőteljes,ha akarod...ez elég nekem,jobb lesz vele most az életem..
Nigar:Miattuk,Hürrem és az a hiéna Rüsztem miatt..
Szulejmán: A te neved Ayse Humashah..
Sah:Van egy rossz érzésem Mercan.Allah is úgy akarja,hogy minden rendben legyen..
Mihrimah:Itt maradsz ma este?
Mercan:Hogy bízhatunk meg Nigar asszonyban,szultánám..nem árthat Mihrimah szultánának és a babának...
Sah:Ő titokban fogja tartani és elveszi Rüstem életét...

99. rész

Sümbül bejelenti Hürremnek, hogy Rüstem kocsiját felrobbantották, és úgy vélik, a Pasa meghalt. Hürrem félelemtől reszketve megy aSzultánhoz, aki megerősíti ezt a hírt. Azt még nem tudják, Rüstem meghalt-e, de egy biztos, támadás érte. Lütfü Pasa megígéri, hogy megbünteti a tettest, bárki is legyen az. Aztán nyílik az ajtó, és Rüstem lép be. Azt mondja, egy másik kocsiban utazott, mert sejtette, hogy készülnek valamivel ellene. Felrobbantották a másik kocsit, így sikerült túlélnie. Majd megölte azt, aki a csapdát állította. Hürrem, teljes büszkeséggel kijelenti, hogy egy ilyen okos férfi méltó, hogy az ő veje legyen!
A városban kihirdetik az esküvőt, ill. a két herceg körülmetélésének ceremóniáját. Rüstem az esküvőre készül. Azt mondja Olíviának, hogy ma van az a nap, amikor nem csak az ő sorsa fog megváltozni, de sokaké is. Selim megpróbál viccelődni Beyazittal, hogy milyen ruhát visel, és hogy mennyire fog fájni a beavatkozás. Ezzel persze idegessé teszi öccsét.
Lütfü szerint, most már semmi sem állítja meg Rüstemet. Sah emlékezteti, hogy még mindig ő a Nagy Vezír. Lütfü azt mondja, most aztán igazán össze kell fogniuk Hürrem Szultána ellen. Matrakci azt mondja Rüstemnek, hogy nagyon korán bekerült a Tanácsba, és feltételezi, semmit nem fog aludni éjszaka. Rüstem ironikusan válaszol, hogy a megboldogult Ibrahim sem végezte volna így, ha nem aludt volna éjjel. Mustafa is megérkezik a palotába. Kifejezi elképedését, hogy Mihrimah belement a házasságba. Lütfü szerint, senki sem szállhat szembe Hürrem akaratával. Mahidevran azt mondja, hogy Hürrem a lányát dobja tűzbe azért, hogy kielégítse saját ambícióját.
Hürrem látva, hogy lánya nagyon zaklatott, azt mondja, hogy hamarosan vége lesz az esküvői ceremóniának, és visszavonulhat … Mihrimah azt válaszolja: Ez nem az esküvőm, ez az én temetésem! A ruhám a szemfedőm!
Hatice, Sah és Mahidevran abban a szobában találkoznak Hürremmel, ahol a hercegek körülmetélését fogják végezni. Hürrem üdvözli őket. Mahidevran azt mondja, hogy ha valaki hallaná őt, még azt hihetné, hiányzott neki.
A Szultán kinevezi Rüstemet Kubbe Vezírré. Mindenki dühös emiatt, de főleg Mustafa. Amikor Rüstem megy, hogy megcsókolja a Szultán ruháját, az a kezét nyújtja helyette. Ez egy gesztus volt, hogy jelezze, befogadta őt a családba.
Hürrem ironikusan megjegyzi, hogy semmi változás nem történt közte és Mahidevran között. Mahidevran viszont megjegyzi, hogy Hürrem egy sárkány, aki mindent és mindenkit feléget, és most a lányán a sor. Esmahan megpróbálja támogatni Mihrimaht, aki azt mondja, hogy boldog, hiszen egy befolyásos pasához megy hozzá, és hogy Malkocoglou csak egy szél volt, ami már el is tűnt.
Cihangir készen áll a körülmetélésre. Azt mondja, nem is fél, mert Mustafa ott van vele. Még előtte a Szultán mindkét gyereknek kardot ad ajándékba. Bali Bey meghallja, hogy Mustafa aggódik Bali Bey hűsége miatt. Ezért a Szultán és az uralkodó család támogatásáról biztosítja a Herceget.
Afife látja, hogy Mihrimah mennyire ideges. Azt ajánlja neki, hogy sírja el bánatát neki, ezzel is megkönnyítve lelkét. Hozzáteszi, hogy sorsunk Allah kezében van. Mihrimah kérdi, hogy mi az ő vétke, hogy ilyen sors jutott neki. Mustafa kijelenti Rüstemnek, hogy Mihrimahnak különleges helye van a szívében, ezért nagyon reméli, hogy senki nem fordítja politikai haszonszerzésre a lányt. Mihrimah végigmegy a Háremen. A háremhölgyek azt kívánják, hogy soha ne érezzen fájdalmat és szomorúságot.
Sah, Hatice és Mahidevran még mindig azon gondolkodnak, hogy ez hogy történhetett meg? És most mindent egy kígyó kontrollál, aki azt tetteti, hogy ő a Valide. Hatice szerint, Sahnak hálásnak kellene lennie, hogy sikerült őt kiraknia a palotájából és Lütfüt megtenni Nagy Vezírré. Azt tanácsolja, ne hagyja férjét elaludni, nehogy a kivégzői még kivágják a nyelvét.
Süleyman büszke Mustafára, hogy meghallja polgárai szavát, hogy jól kormányoz. Ez Rüstemnek nem tetszik. Süleyman egy égkövekkel díszített kardot ad Rüstemnek nászajándékul, majd figyelmezteti: ha gőg és dölyf nélkül szolgálja a dinasztiát, akkor ez a kard megfogja védeni. De ha ennek ellenkezője fog történni, akkor a tőr a végét fogja elhozni.
Ahogy Hatice a Henna ceremónián vesz rész, azon gondolkodik, hogyan képes Hürrem ezt tenni a saját gyerekével? Sah azt mondja, ők is ugyanebben a helyzetben voltak, mikor apjuk olyas valakihez kényszerítette őket, akibe nem voltak szerelmesek.
Barbarossa jókívánságait fejezi ki Rüstemnek, majd Bali Beyhez fordul, hogy ideje lenne neki is megnősülnie. Süleyman átadja Mihrimahnak a saját maga által készített ékszert. Vers keretében adja rá lányára. Rüstem a teraszon látja a gondolataiba temetkezett Malkocoglout. Azt mondja neki, hogy ha ez a házasság aggodalmakkal tölti el, akkor ő Kubba Vezírként dönthet úgy is, hogy azonnal haza küldi… Malkocoglou viszont azt mondja, hogy őt a Szultán nevezte ki pozíciójába, így csak neki áll jogában őt kirakni.
Megtörténik az esküvői ceremónia a tanúkkal és az Imámmal. Mihrimah az anyja szobájába megy, aki egy tiarát tesz a fejére. Mihrimah szótlanul nézi, és arra gondol, hogy most van vége. A hálószobában, Mihrimah készen áll a nászéjszakára. Rüstem is megérkezik. Leveszi róla a fátylat, majd azt mondja, hogy már olyan hosszú ideje vár erre a pillanatra. Habár, azt mondta neki, ne legyenek nagy álmai… Azt mondja, nem érdekli őt a hatalom és a pozíció. Egy üvegcsét vesz elő, amiben méreg van. Letérdel a lány elé, és azt mondja, hogy ha akarja, akkor most rögtön végez életével, majd a szájához emeli az üvegcsét. Mihrimah nem engedi, hogy megigya a folyadékot. Majd fogja a kezét és megcsókolja azt.
1541-et írunk, és Mihrimah egy kislánynak adott életet. Süleyman elnevezte őt Aise Humasahnak. Lütfü úgy dönt, végrehajtja az Iszlám törvényeit, és bezáratja az ivókat a rossz hírnevük miatt. A Tanácsban a pasák informálják a Szultánt, hogy Izabella Királynőt Ferdinánd megfenyegette, miután férje, a király meghalt. A szövetség jövőjével foglalkoznak, mert úgy vélik, a trónörökös még túl fiatal, hogy király legyen. Rüstem azt javasolja, küldjék oda saját követüket, hogy informálni tudja őket a fejleményekről. Süleyman beleegyezik.
Mihrimahnak nincs elég teje, ezért egy dadust, vesznek fel, Eminét hogy foglalkozzon a babával. Süleyman, Hürrem és Rüstem együtt vacsoráznak. Hürrem agyon dícséri Rüstemet, hogy milyen jó férj, ami megelégedéssel tölti el Süleymant. Miután Hürrem és Rüstem jelentőségteljesen összenéztek, Rüstem elárulja, hogy Mustafa pénzt osztogatott a janicsároknak, hogy megünnepeljék a baba születését. Hürrem megjegyzi, hogy egy ilye lépés nem engedélyezett egy hercegnek. Tovább megy, a Herceg egyetlen célja, hogy elégedetté tegye a janicsárokat, ami szintén nem helyes. Süleyman csendben hallgatja a párbeszédet. Amikor Rüstem elmegy, Hürrem teljes képmutatással mondja Süleymannak, hogy nem kéne szomorkodnia Mustafa miatt, mert csak az unokahúga iránti szeretet vezérelte. Süleyman továbbra is csendben marad, majd hirtelen fogja magát, és elmegy, jelezve ezzel, hogy neheztel a hallottakra. Hürrem elégedetten mosolyog.
Lütfü és Sah Mehmetről beszélgetnek, hogy miért nem mehetett még el egy tartományt irányítani. Sah azt javasolja Lütfünek, hogy beszéljen a Szultánnal, így legalább Hürremtől meg tudnának szabadulni, mivel a fiával kéne tartania.
Matrakci Ibrahim sírjánál Nigarral találkozik, aki elég nyomorult állapotban van. Azt mondja, még nem sikerült megtalálnia a lányát, és ami mindenen keresztül kellett mennie, az mind Hürremnek és Rüstemnek köszönhető, akik olyanok, mint a hiénák. Lütfü mondja Süleymannak, hogy Mehmet 20 éves lett, és szomorúnak tűnik, hogy még mindig nem küldte Sancackba, ezért úgy érzi, az apja nem bízik benne. Süleyman viszont azt mondja, hogy Mehmet az ő vére és teljes mértékben megbízik benne. Rüstem, amint meghallja ezt a beszélgetést, bosszús lesz.
Hürrem, szomorúnak tettetve magát közli Mihrimahval, hogy az apja nagyon dühös Mustafára, mert örömöt akart a janicsároknak szerezni azzal, hogy pénzt ad nekik. Mihrimah szerint, Mustafának nincsenek sötét céljai. Hürrem azt mondja, hogy az egyetlen dolog, amivel törődik, az a férje, Süleyman … hogy éjszakákon keresztül nem alszik, mert azon aggódik, hogy valami történni fog a Szultánnal. Rüstem közli, hogy Lütfü Pasa tanácsára a hercegeknek „iskolába+ kell menniük. Hürremet ez kellemetlenül érinti.
Nigar segítséget kér Sahtól. Azonban a Szultána azt mondja, hogy nem tarthatja meg, mert a Szultán rosszallná. Nigar azt mondja, ha segít neki, ő is a segítségére lehet még… Hürrem arra kéri Rüstemet, tegyen valamit, hogy a hercegeknek ne kelljen elmenniük, mert így ő sem maradhatna a palotában. A beszélgetést megzavarja a dada, Emine. Süleyman Barbarossával és Bali Beyjel beszélget a hercegekről. Egyetértenek abban, hogy ideje iskoláztatni őket. Sah és Hatice boldogan hallja Lütfütől, hogy a Szultán beleegyezett, hogy a hercegeket iskolába küldjék. Remélik, hogy most már végre megszabadulnak Hürremtől, akinek Mehmettel kell tartania. Emine, aki Sah kémje tájékoztatja úrnőjét, hogy Hürremnek nem tetszik az ötlet, hogy Mehmetet el akarják küldeni.
A Szultán a magyar követnek azt mondja, hogy ő az egyetlen, aki megmondhatja, ki üljön Magyarország trónjára, de ha Ferdinánd is dönteni akar ez ügyben, akkor hadd tegye. Süleyman egyet ért Lütfü javaslatával, hogy Mehmetet Amasyába küldjék tanulni. Mehmet izgatottan hallgatja őket. Arról is döntenek, hogy Selimet Konyába, Beyazitot meg Kütahyába küldik. Sah előre örül, hogy megszabadul Hürremtől, és arra is van már terve, hogy Rüstemtől hogy szabadulnak meg! Sah és Hatice meglátogatják Mihrimaht és a babát. Kíséretükben a lefátyolozott hölgyek között van Nigar is.
Hürrem azt mondja Rüstemnek, hogy ha már nem tudják megakadályozni, hogy Mehmet elmenjen, legalább abban legyen biztosak, hogy Manishába menjen. Rüstem szerint, mivel Mustafa már évek óta ott él, nehéz lesz őt onnan kitenni. Hürrem azt válaszolja, hogy ő megtette, amit kért, elvehette Mihrimaht. Így most rajta a sor, hogy Mustafát kirakja Manishából.
Hatice azt mondja Mihrimahnak, hogy szomorúnak látszik, de Mihrimah szerint, ez csak fáradtság. Közben Nigarnak sikerül eltűnnie a hölgyek köréből, és elrejtőzik Mihrimah palotájában. Mihrimah arra kéri anyját, maradjon vele éjjel, ne hagyja őt egyedül, így együtt mehetnek az apja elé, akit már annyira hiányol. Sahnak nyugtalan az estéje. Mercan azon csodálkozik, hogy bízhat meg Nigarban. Azon aggódik, hogy Rüstem helyett a babában tesz kárt. Miután mindenki elaludt, Nigar előjön. Gyertyatartóval fegyverkezik fel. Megérkezik a baba szobájába … rámered a babára …

Rüstem: Malkocoglou! Nassuh Efendi! A Szultán megparancsolta a Tanács összehívását.
Malkocoglou: Igen, Pasa. De te korán jöttél.
Rüstem: Aki korán kel, aranyat lel, nem de, Nassuh Efendi?
Nassuh: A mai nappal teljesítetted számításaidat. Természetes, hogy egész éjjel nem aludtál!
Rüstem: Bárcsak a megboldogult Pasa sem aludt volna aznap éjjel! Talán még mindig közöttünk lenne…
Malkocoglou: Persze, a múlt tele van leckével … azok számára, akik látni és tanulni akarnak belőle. De valaki elfelejti, hogy a legtöbb esetben ez az után jár, hogy az erőt és a hatalmat elnyerték.
Rüstem: Ne végy abba a kategóriába, mint másokat. Soha nem felejtem el, mi történt a múltban és SOHA nem is felejtem el!!!

Lütfü: Milyen volt az utad, Herceg?
Mustafa: Tulajdonképpen, nem volt túl kellemes, Pasa. De mint láthatod, eljöttünk a húgom esküvőjére.
Mahidevran: Nekem ez az egész nem egy esküvő, hanem inkább egy temetés. Inkább gyászolnunk kéne. Rüstem megtette, amit megtett … és megkapta érte a fizetségét.
Lütfü: Tulajdonképpen, engem is meglepett, Szultána. Rüstem az első adandó alkalommal kiszívja az emberből a vért is!
Mustafa: A Díván a te kezeidre lett bízva, Lütfü Pasa. Össze kell fognod Husrev és Süleyman Pasákkal. És soha nem szabad Rüstemben megbíznod.
Lütfü: Ne aggódj, Herceg. Mindig szemmel tartom.
Mustafa: Én inkább Mihrimahért aggódom. Máig nem tudom felfogni, hogy mehetett bele ebbe a házasságba.
Sah: Hürrem semmit nem tesz anélkül, hogy haszna ne származzon belőle, Mustafa. Ez a házasság is tisztán bizonyítja ezt.
Haitce: Igaz. Saját két kezével lökte a tűzbe a lányát. Ami megtörtént, az megtörtént.
Sah: Idő van … indulnunk kell.

Hürrem: Hosszú évek teltek el, és van ami soha nem változik, nemde?
Mahidevran: Nem változtál, Hürrem. Amikor először megláttalak, tűz lobogott a szemedben. És úgy látom, a mai napig nem aludt ki. Te mindent felégetsz, tönkreteszel magad körül, mint egy sárkány. Most a lányodon a sor.
Hürrem: Nem fogok anyaságot tanítani neked, Mahidevran. Öt gyermekem van. Minden, amit teszek, azt az ő boldogságukért és biztonságukért teszem. Ne fáraszd magad, hogy megpróbálod ezt megakadályozni. A megfelelő döntést hoztam.
Mahidevran: Mi??? Boldogság??? Mindenki azt mondja, Mahidevran meg van sértve!
Hürrem: Ha hatalmas fájdalomtól akarod megkímélni magad, el kell fogadnod az apró fájdalmat.
Faire: Szultána!
Hürrem: Gyere Faire!
Faire: Készen állunk a körülmetélési ceremóniára, Szultána. Már küldettek a Szultánért.
Hürrem: Jó! Vigyék a hercegeket az ágyukba! … Emlékszel rá, nem igaz? Téged szolgált néhány évvel ezelőtt. Vagy más szóval … jól felnevelted! Köszönöm az energiádat, hogy ilyen kiváló szolgát faragtál belőle!

Afife: Szultána! Ne fogd vissza magad! Sírd csak ki magad! Enyhítsd szíved fájdalmát! Sírjál csak nyugodtan!
Mihrimah: Afife Hatun! Hogy tudom én ezt elviselni???
Afife: A mai napig … volt olyan … hatalom … ami kitörölhette volna azt, ami a homlokodra van írva? Nem. Még akkor sem, ha te vagy a világ Szultánjának az egyetlen leánya. Azt kell megélnünk, ami a mi sorsunk.
Mihrimah: Mi az én sorsom, végzetem? Mit tettem? Mi az én … bűnöm??? Mi az én … vétkem???
Afife: Szultána! Soha ne tagadd meg a parancsot! Ha rábízod magad Allahra, és beletörődsz … Allah nyit neked egy ajtót, amely egy virágoskertbe vezet. De ha ellenszegülsz és megtagadod a parancsot … soha nem találod meg a békédet! Az ajtó előtt várok rád. Szólj, ha készen állsz.
Mihrimah: Afife Hatun! Várj!


Süleyman verse Mihrimahhoz

Én Mihrimahom, mosolygó arcom!
Mi ez az arcod szépsége, melyet a két világ ura kreált?
Allah áldja ezt a szépséget több ezerszer!
A világ a végtelenségig ég és fényárban úszik rózsás orcád láttán!
A Hold csak egy szolga arcod fénye előtt...
És, ami a Napot illeti, elpusztul szépségedtől!
Arcod fénye a világra tavaszt áraszt!
Allah áldja ezt a szépséget több ezerszer!

Mihrimah monológja

Mihrimah vagyok ... a világ urának, a Szultánnak ... és Hürrem Szultána lánya. Apámtól ... királyi származásomat és erőmet ... míg anyámtól ... eszemet és éleslátásomat örököltem. Mihrimah Szultána vagyok a Nap és Hold hercegnője. Mihrimah vagyok. 1522 esztendejében születtem. Ezen a napon nem hoztam boldogságot a palotára. Épp ellenkezőleg! Csak bajt hoztam mindenkire ... legfőképp Hürrem Szultánára ... nem fiúnak születtem ... hercegnek! A törvények és a hagyományok olyan kemények a Háremben! Ha nem fiút szülsz ... nem te uralkodsz. Senki sem vesz komolyan. De ha fiút szülsz ... főleg, ha több herceget is ... akkor a visszatérésed soha sem lesz kétséges. ERŐ és HATALOM ... lesznek a szövetségeseid!!! Éppen ezért ... nem haragszom az anyámra ... megértem őt ... mint MOST IS !!! MIHRIMAH vagyok! Aki mindig megkapja, amit akar! Parancsai mindig azt tükrözik, amit Ő AKAR !!! A leghatalmasabb Szultána a térségben! Mihrimah vagyok!!! Az a csodálatos esemény, amiről annyit álmodoztam ... valami más lett ... a temetésem. A ruhám, melyet gyémántok és gyöngyök díszítenek, szemfedőm lett. 17 évesen hozzáadtak Rüstem Pasához. Anyám azt mondta, muszály elfogadnom ... mert a fivéreim sorsa függ tőlem. Milyen ... különös! Szomorú volt, mikor kiderült, hogy nem fiút szült, hanem ENGEM! És most? Most meg az ÉN SEGÍTSÉGEMRE van szüksége, hogy megvédjem őket!!!

Mihrimah vagyok. Süleyman Szultán lánya. Elvesztettem szerelmemet és fiatalságomat, amikor olyan fiatal voltam. Mintha egy pillanat alatt megöregedtem volna. Mihrimah vagyok. Soha nem érezhetem ... a szerelem tüzét ... mert én magam leszek a tűz !!!


Süleyman: Eljött az idő, hogy megmutasd hűségedet … anélkül, hogy átjárna a hiúság és a gőg … és elkezdj ezért a csodálatos országért dolgozni. Ha hűséggel szolgálod Uralkodó Családunkat, ez a tőr megvéd téged. DE … ha elfelejted kötelességeidet és a saját utadat járod a hiúság és önteltség tengerén, akkor ez a tőr fog veled végezni!!!


Rüstem: Szultánám! Olyan rég várok erre a percre … már rég álmodom erről. Soha másról nem álmodoztam, csak erről. Allahnak hála, hogy teljesítetted álmomat! Emlékszel még mit mondtál, mikor utoljára találkoztunk? (Mihrimah: Bocsáss meg Pasa. Ne álmodozz. Nem megyek hozzád feleségül. SOHA nem leszek a feleséged.) Ennek ellenére, soha nem hagytam abba az álmodozást. Soha nem kételkedtem, mert te nem tudod, hogy én mit érzek… De most megtudod. Ebben az üvegcsében méreg van, Szultána. Egy nagyon erős méreg. Egy csepp is elég, hogy megölje a szívet, az ajkakat elárassz vérrel és így a saját vérünkbe fulladhatunk bele. ÉRTED, készen állok ilyen kínok között meghalni, Szultána. Nem törődöm sem pozícióval, sem vagyonnal. SEMMIVEL sem törődöm! Csak … VELED!!! Megölöm magam, ha te is úgy akarod!!!


Husrev: Szultánom! Levelet kaptunk Magyarország királynéjától, Erzsébettől.
Lütfü: Szultánom! Nyilván tudod, hogy Szapolyai János, Magyarország királya tavaly halt meg.
Süleyman: Nyugodjon békében.
Lütfü: Szapolyai halála után Ferdinánd kihasználta az alkalmat, és megfenyegette Erzsébetet. Azt akarta, hogy a saját fia vegye át a trónt.
Barbarossa: Tulajdonképpen az történik, amiben a háttérben megegyeztek. Ugyanis Szapolyai a múltban titkos egyezséget kötött Ferdinánddal, hogy ha Magyarország királyaként örökös nélkül hal meg, akkor az országot Ausztriához csatolhatják. Ezért, Szapolyai elvette Erzsébetet, hogy leverje a királyné elleni lázadást.
Lütfü: Szultánom! Ez a sunyi Ferdinánd elfoglalta Vácot, Visegrádot és a belgrádi kastélyokat. Hírvivőt küldött hozzánk, úgy hívják, Lazki. Még nem találkoztam vele. Kint vár, hogy behívhasd.
Süleyman: Mi az ajánlata?
Lütfü: Azt ajánlja, hogy ha megengeded, hogy Ferdinánd kormányozza Magyarországot, akkor ugyanannyi ottomán adót fognak fizetni, mint Szapolyai tette.
Süleyman: Mi ez az arcátlanság!!! Megállapodik … aztán egy hírnököt küld!!! Hogy merészeli összekötni Magyarországot a Habsburgokkal??? Nem fog megvalósulni ez a megállapodás Szapolyai és Ferdinánd között!!!
Husrev: Természetesen, Szultánom! De Erzsébet királyné a fiát szeretné a trónon tartani, csakhogy ő még csak egy gyerek! Mit csináljunk? Hogy bizonyosodhatnánk meg arról, hogy az apja Szapolyai?
Rüstem: Szultánom! Ha beleegyezel, tovább kéne nyomozni ez ügyben.
Süleyman: Hogyan csináljuk?
Rüstem: Szultánom! Ha engedélyezed … egy bizonyos embert kellene odaküldenünk, aki meg tudja mondani, hogy az a gyermek, akiről Erzsébet beszél valóban Szapolyaié … vagy sem.
Süleyman: Jó! Lütfü Pasa! Küldd oda a fő agát, Ali Agát azonnal! Ő a legtapasztaltabb szolga, hogy kiderítse az igazságot.
Lütfü: Ahogy parancsolod.

Süleyman: A magyarországi helyzet nagyon fontos, Pasa. Óvatosnak kell lennünk.
Rüstem: Ne aggódj, Szultánom! Én magam járok utána a dolognak.
Hürrem: Beszéltem Mihrimahval. Egész reggelig dolgoztál.
Rüstem: Amikor csak tehetem, a palotámban maradok, Szultána. Mint tudod, a Szultána nagyon értékes számomra. Sokáig nem hagyhatom magára.
Süleyman: Soha ne hanyagold el! Hürrem! Hogy van Mihrimah? Remélem jól.
Hürrem: Állandóan látogatom, Süleyman. Egy héten belül felépül. Rüstem Pasha úgy vigyáz rá, mint a saját szeme fényére. Ő nemcsak jó államférfi … hanem bizonyítottan kitűnő férj és apa is egyben.
Rüstem: Ez nagyon kedves tőled, Szultána. Bocsáss meg, Szultánom. Talán, nem ez a legjobb alkalom, de van még valami, amiről tudnod kell.
Süleyman: Beszélj!
Rüstem: Híreket kaptam Manishából Mustafa Hercegről. Azt mondják, a Herceg megszemlélte a janicsárokat és pénzt osztott ki nekik.

Süleyman: Ez az ügy miért kerül megint elő?
Rüstem: Tulajdonképpen, folyamatosan meglátogatja a sereget. Legutóbb Mihrimah Szultána állapota volt az ok.
Hürrem: Ez miért probléma, Pasa? Nem adhat pénzt egy herceg az unokahúga érkezésére?
Rüstem: Allah bocsásson meg, soha nem kételkedtem Mustafa Herceg pozitív szándékában! De az nem jó dolog, ha egy Herceg ilyen okból is pénzt ad a katonáinak, Szultána.
Hürrem: Szerintem, eltúlzod. Minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy a janicsárokhoz menjünk, hogy ezzel is erősítsük kapcsolatainkat a sereggel.
Rüstem: Bocsáss meg, Szultána … de ez nem megengedett viselkedés. Ráadásul, nekem kötelességem Szultánunkat ilyen incidensről tájékoztatni. Szultánom, engedelmeddel, a Szultána már vár rám.
Süleyman: Elmehetsz.
Hürrem: Süleyman! Nem hinném, hogy ez az incidens olyan fontos lenne, hogy dühöngj miatta. Végül is, a Herceg csak az unokahúgáért tette!

Hürrem: Elégedett vagy a dadával? Elég tejet ad a kicsinek?
Mihrimah: Legalább előző éjjel nem sírt. A dada nagyon ügyes és van elég teje. Saját maga gondoskodik a kicsiről.
Hürrem: Allahnak hála!
Mihrimah: Anya, jól vagy? Idegesnek tűnsz.
Hürrem: A bátyád, Mustafa … megint alakított. És ezzel zavarja apádat is.
Mihrimah: Mit tett?
Hürrem: Tulajdonképpen, méltányolom. Nagyon okos, tudja hogy érje el, hogy a janicsárok kedveljék. Minden alkalmat megragad, hogy megjutalmazza őket.
Mihrimah: Még gondolni sem tudok erre a lehetőségre. A testvérem egyszerűen nem tenne ilyet.
Hürrem: Én sem, Mihrimah! De ne feledkezz meg Mahidevranról! Zendülés és lázítás mind jellemző rá! Persze, Mustafa össze van zavarodva. Minden éjjel, mikor leteszem a fejem, ez jár az eszemben, Mihrimah. Ha az apáddal történik valami … vagy ha ártani akarnak neki, a mi helyzetünk rosszra fordul. Az egyetlen megbízható ember a Dívánban, Rüstem! A többiek mind Mustafa szövetségesei.
Mihrimah: Anya! Ne idegeskedj ilyen dolgok miatt, kérlek!
Hürrem: Hogy ne lennék ideges??? Annyi hírt kapunk! Nincs nyugalmam!!!
Rüstem: Szultána, itt vagy. Már küldtem neked üzenetet.
Hürrem: Allahra, mi a baj megint?

Hürrem: Mit mondasz, Rüstem? Hogy történhetett ez? Hogy hagyhatott a Szultán egy ilyen döntést Lütfü Pasára?
Rüstem: Én is ott voltam, amikor a parancsot adta. Én mondtam, hogy gondolják át újra és nincs szükség sietni … mindhiába. A három herceg elhagyja a palotát.
Mihrimah: Tulajdonképpen, ez egy nap úgy is bekövetkezett volna … lehetetlen megakadályozni.
Hürrem: Persze, Mihrimah. De nem engedem a gyermekeim életét Lütfü Pasa és Sah Szultána kezébe! Gyere Rüstem Pasa.

Hürrem: Meg fogom akadályozni. Azonnal.
Rüstem: Szultána! Nem javaslom. Nem tudjuk ezt mi megakadályozni … ez hosszabb annál.
Hürrem: Akkor mi lesz??? Engedjem elmenni a gyerekeimet??? Akkor SENKI SEM marasztal itt! Nem ez az, amit akarnak?! Engedjünk talán nekik?!
Rüstem: Zavaros a magyarországi helyzet, Szultána. Nagyurunk hamarosan elrendeli, hogy tovább meneteljünk. Ha valóban parancsot ad, hogy a Hercegek elutazzanak új állomásaikra, biztos nem történik meg. Nem mennek el.
Hürrem: Nem hagyom a munkámat … a sorsra! Ki kell találnunk valamit! Majd én gondolkodom rajta, Rüstem. És te is!






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése