1sö elözetes
Süleyman: Mehmet!!!!! Él? Mehmet!!!Mustafa: Nyilvánvaló, hogy kétségeid vannak a képességeimben...Hürrem: Ígérd meg, hogy akárki is tette ezt a fiammal, megfizet érte!Süleyman: Akárki is tette, saját magam veszem el az életét!Mustafa: Valamit tenned kell!egy férfi: Uram, a helyzet súlyos.Hürrem: Süleyman, mondd kérlek, hogy életben van!Rustem: Ez a jel a Safevi államé.Hürrem: Itt az utad vége, Firuze! Eljött az idő, hogy búcsút vegyél a Háremtől.Hürrem: Őrök!!!Firuze: Mit fogsz csinálni?Afife: Hürrem Szultána, zárd börtönbe Firuzét.Hürrem: Firuze, mondd el neki ... miért vagy itt! Mondd el a titkodat, amit már oly rég óta titkolsz előlünk!
75. rész
Mihrimah azt kéri az apjától, hogy maradjanak még Manishában, így legalább rendesen ki tudná pihenni a sok munka után. Süleyman kikéri Hürrem véleményét, aki azt mondja, hogy ha akar, maradhatnak még. Aztán jön a hír, hogy Mehmet megsérült, és mindenki elkezdett rohanni, hogy megnézze, mi is történt valójában. Süleyman és Hürrem sérült állapotban találják fiukat. Hürrem a sokktól elkezd sírni, majd kivezetik. Mahidevrant is sokkolja a történtek.Matrakci közli Nigarral, hogy a pici lány az ő lánya, és Ibrahim engedélyezi, hogy lássa őt, mivel ő az édesanyja.
Nigar izgatottan öleli át kislányát. Gülfem örömmel látja Hatice boldogságát, és javasolja, látogassák meg a kislányt. Rustem visszaviszi a palotába a megsérült Firuzét. A doktor azt mondja, Mehmet állapota súlyos. Süleyman arra utasítja a doktort, hogy gyógyítsa meg, különben lecsapatja fejét! Kívül a folyosón, Mahidevran látva Hürrem állapotát, azt mondja, hogy megérti fájdalmát, és azt javasolja, hogy pihenjen le egy kicsit. Hürrem azt mondja, ne nyúljon hozzá, és ez az egész biztosan Mustafa műve, de egy biztos, bárki tette is, megfizet érte! Majd hozzáteszi, hogy mindenki imádkozzon, hogy Mehmet felgyógyuljon, különben mindenkit megöl. Majd beront a szobába, és kérdi férjétől, hogy él-e a fiuk?
Süleyman elmondja, amit a doktortól hallott, és hozzáteszi, hogy az orvos minden tőle telhetőt megtesz. Nekik most várniuk kell. Ez a legtöbb, amit tehetnek. Mihrimah sírva borul apja karjai közé. Egy őr jelenti nekik, hogy sikerült az elkövető fejét venniük. Süleyman nem örül, de Yahya azt állítja, hogy muszáj volt megölnie, mert el akart menekülni. Yahya azt mondja, hogy ő a kereskedőt okolja mindezért, mert Mustafa elvette tőle Helenát. Süleyman azt feleli, hogy hozzák elébe ezt az embert, ezúttal ÉLVE! Afife közli Ibrahimmal, hogy Firuzét ledobta a lova, és megsérült. Nigar átöleli a kislányt, elmondja neki, hogy olyan az illata, mint egy rózsának, és mostantól mindig együtt lesznek, mert ő az anyukája. Csakhogy megérkezik Hatice és csodálkozva látja ott Nigart. Nigar elmondja, hogy Ibrahim Pasha hozatta ide a házba, mert tudatni akarta vele, hogy él a kislányuk. Nigar csodálkozik, hogy egy anya hogy tehetett ilyet? Majd Gülfemmel is közli, hogy hogy hazudhatott neki, mikor a gyermekéről kérdezte? Nigar kész kiállni bíróság elé, és harcolni gyermekéért. Erre Hatice kidobatta a házból.Rustem informálja Ibrahimot Firuze balesetének részleteiről. Ibrahim kétli, hogy a ló valóban a Szultán ajándéka lett volna, hiszen, akkor saját maga adta volna át neki. A végén Ibrahim megfenyegeti Rustemet, hogy ha ehhez bármi köze is van, akkor pokolra küldi. Süleymannak eszébe jut az álma, hogy a csecsemő Mehmetet a trónon látta, ezért megnyugtatja Hürremet, hogy a fiuk felépül sérüléséből. Hürrem azon gondolkodik, hogy miért történt mindez Mehmettel? Amikor a tettesről kérdezi Süleymant, elmondja, hogy az már halott. Hürrem szerint, csak azért ölték meg, mert beszélt volna. Megesketteti Süleymant, hogy a tettest megbünteti, a Szultán megígéri neki, hogy a saját kezével fogja megölni. Hürrem mégegyszer megkéri, hogy esküdjön meg, hogy bárki is a tettes, megfizet érte, Süleyman megesküszik. Mustafa elárulja Mahidevrannak, hogy a Szultán őt okolja. Ugyan nem mondott egy szót sem, de a szikrázó szemei erről árulkodtak. Mahidevran reméli, hogy minden rendbe jön, és a gyanúsítgatásoknak is vége lesz. Mustafa azt kérdi, hogy van-e az anyjának ebben valami szerepe? Mahidevran azt feleli, hogy soha nem tudna ilyet tenni. Amikor Ibrahim hazatér a palotába, Hatice kérdi, miért hozta a lányát a palotába lakni, mire Ibrahim dühösen kijelentette, hogy nem engedi, hogy a lánya szolga legyen, szabad ember akar belőle faragni. Haticét meglepi férje reakciója. Nigar elmondja Rustemnek, hogy a lánya él, mire a féri azt mondja, hogy nem csodálkozik, hiszen már Hürrem Szultána is említette neki. Nigar azt mondja, ismét elvették tőle. Rustemnek eszébe jutott, hogy vesztette el az édesanyját, és megígéri Nigarnak, hogy segít neki. Ibrahim kijelenti, hogy mostantól, hogy a pici lánynak vannak szülei, már nem Kadernek hívják, hanem Esmának. Yahya kiderítette, hogy a kereskedő eltűnt, a háza is zárva. Süleyman nem akarja, hogy abbahagyják a keresését. Hürrem Mehmet ágyán sír, és kéri Allahot, hogy segítsen, mentse meg a fiát.
Ahogy sír, egy könnycsepp ráhull Mehmet szemére, és felébred. Hürrem cselédje, Nazla szerint Mahidevran a felelős a támadásért. Nadia mérgesen követeli, hogy vonja vissza a szavát. Süleyman megköszöni Allahnak, hogy meghallgatta könyörgését. Mehmet Mustafát kérdezi, mi történt. Hürrem válaszol, hogy valaki meg akarta ölni. Erre Mehmet azt mondta, hogy látott egy nyilast Mustafára célozni, és közbelépett, hogy megmentse bátyja életét. Mindenki csodálkozik. Mustafa megköszöni a hőstettet, és közli, tartozik neki. Mustafa hálát ad Allahnak, hogy megmentette testvérét, és már nem is kér semmit, se a trónt, se semmit! Süleyman boldogan hallja fia szavait, és azt tanácsolja neki, hogy ezt a hozzáállását mutassa meg az embereknek, a kereskedőknek, hiszen ő a Herceg. A bíró az ivóban a fiát keresi, ahol meglátja Ibrahimot is. Nigar a palota falain kívül várja Ibrahimot. Kéri vissza tőle a gyereket. Ibrahim akkor hajlandó visszaadni, ha Nigar nem lesz házas. Nigar felajánlja, hogy elválik. Amikor hazatér, Rustem leszidja. Nigar azzal védekezik, hogy csak a gyereke miatt találkozott Ibrahimmal, de Rustem elkezd gúnyolódni vele. Azt mondja, hogy egy olyan intelligens nő, mint ő elhiszi, hogy a nagy Vezír visszaadja neki a gyerekét! Majd rátett még egy lapáttal, hogy figyelmeztették őt, hogy figyelje Nigar minden lépését! Mihrimah búcsúzkodik Yahyától,
a férfi nyakláncot ad a lánynak. Mihrimah várja őt a palotában, ha ő nem tudna Manishába utazni. A Szultán megbízza Lalát, hogy kövesse Mustafát, és minden lépéséről adjon részletes jelentést. Amikor Mihrimah késik, Hürrem észre veszi Yahyát a távolból, ekkor észleli, hogy valami történhetett. Hürrem boldogan tér vissza a palotába, … mivel azt hiszi, hogy megszabadult a problémájától … és ajándékokkal halmozza el a háremhölgyeket. Afife Hatunt kérdezi, hogy minden rendben van-e, aki helyeslően válaszol. Ibrahim informálja Süleymant, hogy Firuze leesett a lóról, amit ő ajándékozott neki. Süleyman csodálkozik: „Miféle ajándék?” Ibrahim erre azt válaszolja, hogy talán el is felejtette fenséged, de Ibrahim már tudja, hogy nem is volt semmiféle ajándék… Hürrem dölyfösen sétál, mikor meglátja Firuzét… Firuze és a Szultán találkoznak, a nő túl hosszúnak tartotta a különválást. Süleyman izgatottan kérdi a sérüléséről, de Firuze azt mondja, hogy most már itt van vele, így már nem számít semmi sem. Hürrem Sümbülnél tör ki, hogy nem végezte el az utasítást, de Sümbül azt feleli, hogy majd Rustem mindent megmagyaráz. Mahidevran arra kéri Mustafát, hogy küldje haza Helenát. De, mikor hallja, hogy fia el szeretné venni feleségül, teljesen feldühödik, mert ugyanúgy tenne, mint Süleyman Hürremmel. Mahidevran azt mondja, hogy ő nem Szultán, hanem Herceg. Amikor Fatma panaszkodik, hogy nem is látja Mustafát, a férfi csak annyit mond, hogy mostantól ő gondoskodik a gyerekről. Hatice találkozik bátyjával, aki informálja, hogy tud a pici lányról. Erre Hatice kiakad, hogy Hürrem nem tudja tartani a száját, mire Süleyman megkéri, hogy tiszteletteljesen beszéljen róla. Különben, Ibrahim Pasha osztotta meg vele a bánatát. Azt tanácsolja, hogy ne avatkozzon bele, hagyja Ibrahimot dönteni, hozzáteszi, hogy a gyereknek van saját anyja. Hürrem ordítva kéri számon Rustemen, hogy miért nem végezte ki Firuzét, a férfi viszont elmesélte neki, hogy a nő tarkóján meglátott egy tetoválást, ami a Safavid dinasztia címere, akik ősi ellenségük. Ibrahim közli Rustemmel, hogy Manishába küldi. Rustem ellenkezés nélkül csak mosolyog. Hürrem, mindezen információk tudatában, mosolyogva besétál Firuze szobájába, és hazugnak nevezi, és kérdi, mit keres a palotában? Firuze nem érti a dolgot, Hürrem pedig egy mondással válaszol: „Mi megmossuk és feldíszítjük a halott embert, de soha sem tudjuk, hogy vajon a mennyországba vagy a pokolra jutott-e.” Majd utasítást ad az őröknek, hogy hajítsák börtönbe. Kiraz Aga látja a történteket, rohan Afiféhez, azzal, hogy Hürrem Szultána megöli Firuzét. Afife rémülten rohan, hogy érdeklődjön Firuzéről. Közli Hürremmel, hogy erről szólnia kell a Szultánnak. Ibrahim elmondja Haticének, hogy tudja, hogy beszélt a Szultánnal, és azt is, hogy Rustemet Manishába küldték. Hatice boldog, hogy így Nigartól meg tud szabadulni. Amikor Nigar ezt megtudja, összeomlik. Rustem kérdi, hogy miért tört össze, mert nem láthatja Ibrahimot, vagy a gyerek miatt? Nigarnak viszont már csak a gyermeke jár az eszében. Fidan izgatottan informálja Mahidevrant, hogy Mustafa már meg is kezdte az esküvői készületeket. Mahidevran azonnal a fiához rohan, aki meg is erősíti ezt a hírt. Afife közli a Szultánnal, hogy Hürrem bebörtönözte Firuzét. A férfi azonnal felesége szobájába rohan, kérdőre vonja, hogy most mit akar ezzel bizonyítani? Hürrem semmit sem akar bizonyítani, amióta Firuze bűne, amit titkon cipel magával kiderült. Aztán, Süleyman legnagyobb meglepetésére, Firuze lép be a szobába. Hürrem eltávolítja Firuze haját a nyakáról, és kérdi férjét, hogy ha tudná-e, mit szimbolizál a tetoválás, lefejeztetné Firuzét? Miközben Süleyman és Firuze egymást nézik, Hürrem folytatja: a tetoválás a Safavid dinasztia, azaz az ő ellenségük jelképe.
Nigar izgatottan öleli át kislányát. Gülfem örömmel látja Hatice boldogságát, és javasolja, látogassák meg a kislányt. Rustem visszaviszi a palotába a megsérült Firuzét. A doktor azt mondja, Mehmet állapota súlyos. Süleyman arra utasítja a doktort, hogy gyógyítsa meg, különben lecsapatja fejét! Kívül a folyosón, Mahidevran látva Hürrem állapotát, azt mondja, hogy megérti fájdalmát, és azt javasolja, hogy pihenjen le egy kicsit. Hürrem azt mondja, ne nyúljon hozzá, és ez az egész biztosan Mustafa műve, de egy biztos, bárki tette is, megfizet érte! Majd hozzáteszi, hogy mindenki imádkozzon, hogy Mehmet felgyógyuljon, különben mindenkit megöl. Majd beront a szobába, és kérdi férjétől, hogy él-e a fiuk?Süleyman elmondja, amit a doktortól hallott, és hozzáteszi, hogy az orvos minden tőle telhetőt megtesz. Nekik most várniuk kell. Ez a legtöbb, amit tehetnek. Mihrimah sírva borul apja karjai közé. Egy őr jelenti nekik, hogy sikerült az elkövető fejét venniük. Süleyman nem örül, de Yahya azt állítja, hogy muszáj volt megölnie, mert el akart menekülni. Yahya azt mondja, hogy ő a kereskedőt okolja mindezért, mert Mustafa elvette tőle Helenát. Süleyman azt feleli, hogy hozzák elébe ezt az embert, ezúttal ÉLVE! Afife közli Ibrahimmal, hogy Firuzét ledobta a lova, és megsérült. Nigar átöleli a kislányt, elmondja neki, hogy olyan az illata, mint egy rózsának, és mostantól mindig együtt lesznek, mert ő az anyukája. Csakhogy megérkezik Hatice és csodálkozva látja ott Nigart. Nigar elmondja, hogy Ibrahim Pasha hozatta ide a házba, mert tudatni akarta vele, hogy él a kislányuk. Nigar csodálkozik, hogy egy anya hogy tehetett ilyet? Majd Gülfemmel is közli, hogy hogy hazudhatott neki, mikor a gyermekéről kérdezte? Nigar kész kiállni bíróság elé, és harcolni gyermekéért. Erre Hatice kidobatta a házból.Rustem informálja Ibrahimot Firuze balesetének részleteiről. Ibrahim kétli, hogy a ló valóban a Szultán ajándéka lett volna, hiszen, akkor saját maga adta volna át neki. A végén Ibrahim megfenyegeti Rustemet, hogy ha ehhez bármi köze is van, akkor pokolra küldi. Süleymannak eszébe jut az álma, hogy a csecsemő Mehmetet a trónon látta, ezért megnyugtatja Hürremet, hogy a fiuk felépül sérüléséből. Hürrem azon gondolkodik, hogy miért történt mindez Mehmettel? Amikor a tettesről kérdezi Süleymant, elmondja, hogy az már halott. Hürrem szerint, csak azért ölték meg, mert beszélt volna. Megesketteti Süleymant, hogy a tettest megbünteti, a Szultán megígéri neki, hogy a saját kezével fogja megölni. Hürrem mégegyszer megkéri, hogy esküdjön meg, hogy bárki is a tettes, megfizet érte, Süleyman megesküszik. Mustafa elárulja Mahidevrannak, hogy a Szultán őt okolja. Ugyan nem mondott egy szót sem, de a szikrázó szemei erről árulkodtak. Mahidevran reméli, hogy minden rendbe jön, és a gyanúsítgatásoknak is vége lesz. Mustafa azt kérdi, hogy van-e az anyjának ebben valami szerepe? Mahidevran azt feleli, hogy soha nem tudna ilyet tenni. Amikor Ibrahim hazatér a palotába, Hatice kérdi, miért hozta a lányát a palotába lakni, mire Ibrahim dühösen kijelentette, hogy nem engedi, hogy a lánya szolga legyen, szabad ember akar belőle faragni. Haticét meglepi férje reakciója. Nigar elmondja Rustemnek, hogy a lánya él, mire a féri azt mondja, hogy nem csodálkozik, hiszen már Hürrem Szultána is említette neki. Nigar azt mondja, ismét elvették tőle. Rustemnek eszébe jutott, hogy vesztette el az édesanyját, és megígéri Nigarnak, hogy segít neki. Ibrahim kijelenti, hogy mostantól, hogy a pici lánynak vannak szülei, már nem Kadernek hívják, hanem Esmának. Yahya kiderítette, hogy a kereskedő eltűnt, a háza is zárva. Süleyman nem akarja, hogy abbahagyják a keresését. Hürrem Mehmet ágyán sír, és kéri Allahot, hogy segítsen, mentse meg a fiát.Ahogy sír, egy könnycsepp ráhull Mehmet szemére, és felébred. Hürrem cselédje, Nazla szerint Mahidevran a felelős a támadásért. Nadia mérgesen követeli, hogy vonja vissza a szavát. Süleyman megköszöni Allahnak, hogy meghallgatta könyörgését. Mehmet Mustafát kérdezi, mi történt. Hürrem válaszol, hogy valaki meg akarta ölni. Erre Mehmet azt mondta, hogy látott egy nyilast Mustafára célozni, és közbelépett, hogy megmentse bátyja életét. Mindenki csodálkozik. Mustafa megköszöni a hőstettet, és közli, tartozik neki. Mustafa hálát ad Allahnak, hogy megmentette testvérét, és már nem is kér semmit, se a trónt, se semmit! Süleyman boldogan hallja fia szavait, és azt tanácsolja neki, hogy ezt a hozzáállását mutassa meg az embereknek, a kereskedőknek, hiszen ő a Herceg. A bíró az ivóban a fiát keresi, ahol meglátja Ibrahimot is. Nigar a palota falain kívül várja Ibrahimot. Kéri vissza tőle a gyereket. Ibrahim akkor hajlandó visszaadni, ha Nigar nem lesz házas. Nigar felajánlja, hogy elválik. Amikor hazatér, Rustem leszidja. Nigar azzal védekezik, hogy csak a gyereke miatt találkozott Ibrahimmal, de Rustem elkezd gúnyolódni vele. Azt mondja, hogy egy olyan intelligens nő, mint ő elhiszi, hogy a nagy Vezír visszaadja neki a gyerekét! Majd rátett még egy lapáttal, hogy figyelmeztették őt, hogy figyelje Nigar minden lépését! Mihrimah búcsúzkodik Yahyától,a férfi nyakláncot ad a lánynak. Mihrimah várja őt a palotában, ha ő nem tudna Manishába utazni. A Szultán megbízza Lalát, hogy kövesse Mustafát, és minden lépéséről adjon részletes jelentést. Amikor Mihrimah késik, Hürrem észre veszi Yahyát a távolból, ekkor észleli, hogy valami történhetett. Hürrem boldogan tér vissza a palotába, … mivel azt hiszi, hogy megszabadult a problémájától … és ajándékokkal halmozza el a háremhölgyeket. Afife Hatunt kérdezi, hogy minden rendben van-e, aki helyeslően válaszol. Ibrahim informálja Süleymant, hogy Firuze leesett a lóról, amit ő ajándékozott neki. Süleyman csodálkozik: „Miféle ajándék?” Ibrahim erre azt válaszolja, hogy talán el is felejtette fenséged, de Ibrahim már tudja, hogy nem is volt semmiféle ajándék… Hürrem dölyfösen sétál, mikor meglátja Firuzét… Firuze és a Szultán találkoznak, a nő túl hosszúnak tartotta a különválást. Süleyman izgatottan kérdi a sérüléséről, de Firuze azt mondja, hogy most már itt van vele, így már nem számít semmi sem. Hürrem Sümbülnél tör ki, hogy nem végezte el az utasítást, de Sümbül azt feleli, hogy majd Rustem mindent megmagyaráz. Mahidevran arra kéri Mustafát, hogy küldje haza Helenát. De, mikor hallja, hogy fia el szeretné venni feleségül, teljesen feldühödik, mert ugyanúgy tenne, mint Süleyman Hürremmel. Mahidevran azt mondja, hogy ő nem Szultán, hanem Herceg. Amikor Fatma panaszkodik, hogy nem is látja Mustafát, a férfi csak annyit mond, hogy mostantól ő gondoskodik a gyerekről. Hatice találkozik bátyjával, aki informálja, hogy tud a pici lányról. Erre Hatice kiakad, hogy Hürrem nem tudja tartani a száját, mire Süleyman megkéri, hogy tiszteletteljesen beszéljen róla. Különben, Ibrahim Pasha osztotta meg vele a bánatát. Azt tanácsolja, hogy ne avatkozzon bele, hagyja Ibrahimot dönteni, hozzáteszi, hogy a gyereknek van saját anyja. Hürrem ordítva kéri számon Rustemen, hogy miért nem végezte ki Firuzét, a férfi viszont elmesélte neki, hogy a nő tarkóján meglátott egy tetoválást, ami a Safavid dinasztia címere, akik ősi ellenségük. Ibrahim közli Rustemmel, hogy Manishába küldi. Rustem ellenkezés nélkül csak mosolyog. Hürrem, mindezen információk tudatában, mosolyogva besétál Firuze szobájába, és hazugnak nevezi, és kérdi, mit keres a palotában? Firuze nem érti a dolgot, Hürrem pedig egy mondással válaszol: „Mi megmossuk és feldíszítjük a halott embert, de soha sem tudjuk, hogy vajon a mennyországba vagy a pokolra jutott-e.” Majd utasítást ad az őröknek, hogy hajítsák börtönbe. Kiraz Aga látja a történteket, rohan Afiféhez, azzal, hogy Hürrem Szultána megöli Firuzét. Afife rémülten rohan, hogy érdeklődjön Firuzéről. Közli Hürremmel, hogy erről szólnia kell a Szultánnak. Ibrahim elmondja Haticének, hogy tudja, hogy beszélt a Szultánnal, és azt is, hogy Rustemet Manishába küldték. Hatice boldog, hogy így Nigartól meg tud szabadulni. Amikor Nigar ezt megtudja, összeomlik. Rustem kérdi, hogy miért tört össze, mert nem láthatja Ibrahimot, vagy a gyerek miatt? Nigarnak viszont már csak a gyermeke jár az eszében. Fidan izgatottan informálja Mahidevrant, hogy Mustafa már meg is kezdte az esküvői készületeket. Mahidevran azonnal a fiához rohan, aki meg is erősíti ezt a hírt. Afife közli a Szultánnal, hogy Hürrem bebörtönözte Firuzét. A férfi azonnal felesége szobájába rohan, kérdőre vonja, hogy most mit akar ezzel bizonyítani? Hürrem semmit sem akar bizonyítani, amióta Firuze bűne, amit titkon cipel magával kiderült. Aztán, Süleyman legnagyobb meglepetésére, Firuze lép be a szobába. Hürrem eltávolítja Firuze haját a nyakáról, és kérdi férjét, hogy ha tudná-e, mit szimbolizál a tetoválás, lefejeztetné Firuzét? Miközben Süleyman és Firuze egymást nézik, Hürrem folytatja: a tetoválás a Safavid dinasztia, azaz az ő ellenségük jelképe. 
Rusztem és Nigar
Rustem: Miért bőgsz már megint?Nigar: NAsuh Efendi jött reggel. Pasha küldte.Rustem: Minek?Nigar: Becsaptak, Aga. Hazudtak nekem. A kislányom nem halva született. Él! Láttam!Rustem: Ez azt jelenti, mindent tudsz.Nigar: Te is tudtad? Hát, persze, miután Hürrem Szultána is tud mindent.Rustem: A lányod egy ideig a palotában élt.Nigar: Aga, kérlek, segíts! Egyetlen vágyam, hogy láthassam a kislányomat!Rustem: Hát nem láttad?Nigar: A Pasha biztos megengedné, hogy lássam, de Hatice Szultána megakadályozná. A kislányom mellett szeretnék lenni. Azt akarom, hogy mellettem nőjön fel. Kérlek, segíts!Rustem: Ez néhány gyerek sorsa, Nigar Hatun. Hogy anya nélkül nőjenek fel.
Hatice és Nigar
Hatice: Nigar! Te mit keresel itt?Nigar: Azért jöttem, hogy lássam a kislányomat, Szultána.Hatice: Hogy találtál ide?Nigar: Ibrahim Pasha hozatott ide. A lelkiismerete nem engedte, hogy elszakítson egy anyát a gyermekétől. Te miért tetted, Szultána? Miért a lányommal fizetteted meg az én hibámat?Hatice: Mit vársz? Oly közel voltál a halálhoz! Képtelen lettem volna kivégeztetni, miközben a gyer
mekedet öleled!Nigar: Mitől félsz? Attól, hogy Pasha és én újra összejövünk? És ezért, elrejtetted a Pasha és én előlem a gyermekünket?Hatice: Se neked se másnak nem tartozom magyarázattal! Azután, amit tettél, nem érzek sem könyörületet, sem szánalmat irántad és a gyereked iránt! De vigyázz! Ne játssz a türelmemmel!Nigar: Férjes asszony vagyok, Szultána. Egy szabad asszony. Mit csinálhatnál velem?Gülfem: Vigyázz, mit mondasz! A Szultánával beszélsz!Nigar: Gülfem Hatun, emlékszem arra a napra. Belenéztél a szemembe és hazudtál. Azt hazudtad, hogy halva született a kisbabám.Hatice: Tűnj el! Most!Nigar: Szultána, nincs ehhez jogod. Nem tilthatod meg, hogy lássam a lányomat. Ha kell, bíróságra is elmegyek.Hatice: Mit mondtál?Nigar: Szultána, én csak látni szeretném! Ígérem, nem kell semmi más! Te is anya vagy! Ne akadályozd meg!Hatice: Őrök! Vigyék ki innen!
Mustafa és Mahidevrán
Mahidevran: Mustafa, mi történt? Megtaláltad a kereskedőt? Mustafa: Az őrök követték. A Szultán élve akarja. Világos, hogy kételkedik bennem.Mahidervan: Még csak ne is gondolj erre! Minden, amit akar, megtalálni a tettest.Mustafa: Anya, láttam apa tekintetét, ahogy rám nézett! Abban a pillanatban azt kívántam, bárcsak eltűnnék! Az öcsém, Mehmet az én részem is. Hogy gondolhatják, hogy tudnám bántani?Mahidevran: Csak Hürrem az, aki ezt gondolja. Csak Allah tudhatja, most mit mond a Szultánnak. Remélem, Mehmet felgyógyul, különben állandó üldözésben lesz részünk…
Mustafa: Anya, mond meg az igazat. Ugye nincs közöd a történtekhez?Mahidevran: Mustafa!Mustafa: Mond meg az igazat! Te vagy az, aki ezt tette?Mahidevran: Nem fiam. Nem én voltam. Soha nem tennék olyat, ami miatt szégyenkezned kellene, ami miatt ilyen helyzetbe kerülnél. Soha nem tennék ilyet!
Musztafa és Szüleymán
Mustafa: Óh, Allah! Kérlek, ne engedd, hogy lássam testvérem elvesztését! Nem akarok semmit, se hatalmat, se vagyont. Minden levegővétel, amit nélküle teszek olyan, mint a méreg… Szultánom!Süleyman: Ez az eset mindannyiunkat elszomorít. De hála Allahnak, Mehmet már rendben van.Mustafa: Bocsáss meg! Miattam majdnem meghalt.Süleyman: Biztosan van valami előnye, amit a balesetből nyerhetünk. Legyen ez egy lecke mindannyiunk számára. Soha ne feledd, hogy nincs fontosabb, mint a család. Amikor Mehmet jobban lesz, elmegyünk. De nem vagyok nyugodt, mert bűntény történt, és a tettes még szabadon garázdálkodik.Mustafa: Ne aggódj! Majd én megtalálom és megbüntetem.Süleyman: Fiam, te a korona herceg vagy. A te felelősséged hatalmas. Ne engedd, hogy hasonló balesetek megtörténjenek. A saját szememmel láttam. Tévedtél. Csak nézd, mi történt a testvéreddel.
Szülejmán és Firuze
Firuze: Süleyman!Süleyman: Firuze!Firuze: Végre megjöttél. Az idő oly lassan telt, amíg hónapokig távol voltál.Süleyman: Te rendben vagy? Leestél a lóról.Firuze: Ó, semmiség.
Süleyman: Hogy történt?Firuze: Nem tudom. Hirtelen a földön találtam magam. De Rustem Aga még időben rámtalált. Most, hogy megjöttél, az összes fájdalmam elszállt. Minden sebem begyógyult.
Yahia és Mihrimah
Yahia: Szultána, azt hittem nem jössz. Mihrimah: Itt vagyok, és tudok is maradni.Yahia: A történtek miatt, nem tudtam veled beszélni. Felelősnek érzem magam. Sokkal éberebbnek és elővigyázatosabbnak kellett volna lennem. Mihrimah: Ne mondj ilyet. Biztos vagyok benne, hogy tökéletesen ellátod a feladatodat.Yahia: Hát ez az. A szavaid az egyetlen vigaszom, Szultána. Nem tudom, a szívem hogy viseli el a távozásod keserűségét, ha érkezésed egy életbe került. Könyörgöm Szultána. Ezek után nem kellene találkoznunk.
Mihrimah: Tasilcali, ez maga lenne a pokol! Tudnál így élni?Yahia: Lávaként égek, Szultána. Semmi sem tudja eloltani ezt a tüzet… csak a te két szép szemed.Mihrimah: Nem tudok többet idejönni. De te tudsz, nemde?
Mihrimah: Írni fogok neked, hogy mit érzek. Te is tedd meg.Yahia: Persze, Szultána. De én olyan leszek, mint a törött szárnyú madár. Akkor hogy írhatnék neked?Zumrut Aga: Szultána, mennünk kell. Már várnak ránk.Mihrimah: Rendben, megyek. Tasilcali, addig is, míg nem találkozunk…Yahia: Szultána, lenne valami, amit adni szeretnék neked. Egy kis csekélység. Kérlek, fogadd el. Leköteleznél vele.Mihrimah: Óh, ez gyönyörű!Yahia: Ez azé a nőé, akibe szerelmes vagyok. Mi mással tud egy szerelmes fájdalmat okozni kedvesének, mint a távozás? Hogy tudnék mást szeretni, mint a Szultánát? Az összes Szultána közül, azt, akinek olyan szíve van, mint senki másnak, mert az olyan, mint az ezüst!
Süleymán,Hürrem és Firuze
Süleyman: Mit tettél, Hürrem? Mégis, mit gondoltál, mikor Firuzét börtönbe vetetted?Hürrem: Süleyman. Semmi rosszat nem tettem. Ez a nő nagy hibát követett el.Süleyman: Mi ez a hiba?Firuze: Szultánom!Hürrem: A hibájáról kérdeztél. Hadd mondja el ő maga. Firuze, mondd el neki, miért vagy itt. Mondd el a titkodat, amit mindannyiunk elől rejtegetsz.Süleyman: Mi az a titok, Firuze?Hürrem: Hát nem tudod, hogy a titka a tetoválása? Persze, hogy nem tudod, különben már réges rég megöletted volna.Süleyman: Mi az a titok?Hürrem: Az a nő, akit te a kedvencednek hívsz, a Safavid Dinasztia tagja. Ez a tetoválás a bizonyíték arra, hogy ő a Savavid Állam polgára. Süleyman: Firuze???
Musztafa és máhidevrán
Mustafa: Mindenhol keresik Abbas Agát, de nem találják. Úgy tűnik, elhagyta a várost.Mahidevran: Hagyd futni. Hosszú idő telt el, az apád aggódott. Tüntesd el ezt a nőt innen. Mire vársz még?Mustafa: Ami történt, az nem az ő hibája.Mahidevran: De ismered apádat. Visszautasítja ezt a kapcsolatot. Ebben az esetben ő fogja megoldani ezt a problémát. Nem engedem meg senkinek sem, hogy veszélyeztesse a biztonságunkat emiatt a nő miatt. Ne aggódj. Nem engedjük el üres kézzel. Gazdagon térhet vissza családjához.Mustafa: Ha apa az én helyemben lenne, vajon mit tenne? De ha belegondolunk, mit tett Hürrem Szultánával, akkor világos a válasz.Mahidevran: Az apád nem herceg volt. Senki sem kérdőjelezheti meg a döntéseit. Tisztán emlékszem arra az időre, mikor még herceg volt. Bármi is történt, soha nem szállt szembe Selim Szultánnal. Soha. Soha nem tett olyat, ami közé és az apja közé állhatott volna. És pont ez az, amit neked is tenned kell.Mustafa: Anya, adj egy kis időt és biztosíthatlak, hogy megfelelő döntést hozok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése