1 sö elözetes
Fatma: My Prince, akkor bosszút, ugye? Ő tette. Hurrem Sultan ölte meg a gyereket. Azt kell megfizetni az árát, élni ugyanazt a fájdalmat.SULEIMAN: Egy nő megpróbálta megölni a fiamat Mustafa 
.... Szerint, amit mondanak, te voltál az, aki utasítást adott.SAH: Egy kis pehely hó, bacame lavina mindent elpusztítva előtte .... és azt mondani nekem megállási vele?HATICE: Itt beszélek a biztonsága Dynasty ....SAH: A biztonsága Dynasty .... vagy Ibrahim pasa "s?IBRAHIM: Minden a kezemben, aki árthat nekem?EBU SUUD: Ne felejtsd el magad, Pasha.HURREM: The Reign of Ibrahim véget ér.
.... Szerint, amit mondanak, te voltál az, aki utasítást adott.SAH: Egy kis pehely hó, bacame lavina mindent elpusztítva előtte .... és azt mondani nekem megállási vele?HATICE: Itt beszélek a biztonsága Dynasty ....SAH: A biztonsága Dynasty .... vagy Ibrahim pasa "s?IBRAHIM: Minden a kezemben, aki árthat nekem?EBU SUUD: Ne felejtsd el magad, Pasha.HURREM: The Reign of Ibrahim véget ér.
második elözetes
HURREM: Ibrahim pasa azt hiszi, hogy ő egy sas ..... és én vagyok egy galamb. Ha én vagyok a galamb, ebben az állapotban van egy dolog, amit tehetek ...., hogy "fúj" a híreket ...Ayaz PASA: Van néhány kérdés, amit el kell olvasni, én Hunkar.IBRAHIM: Az oroszlán a császár oszmán .... és én épít, én Holly Hunkar a bottal az igazságosság és az igazság.SULEIMAN: Mit tehetek, hogy az ígéretemet, és nem is megváltoztatni a döntésemet?EBU SUUD Efendi: lehetséges számomra, hogy megtudja, mi ez a döntés?EBU SUUD Efendi: Úgy kell végrehajtani, miközben alszol ...
Ibrahimot dühíti a tömegből jövő kiabálás. Szidják, hogy ő nem muszlim, ekkor kiszúr egy hangoskodót, ráront, de a katonáinak sikerül megfékezniük. Elrendeli, hogy tartóztassák, majd végezzék ki ezt az embert. A teraszon Süleyman visszaemlékezik arra a beszélgetésükre, mikor megkérdezte barátjától, hogy akar meghalni. Hürrem érkezik, és érdeklődik, miért ilyen szomorú. A Szultán azt feleli, hogy az a lány, aki öngyilkos lett, Mustafát akarta megölni, valamint elmondja neki a pletykákat, hogy állítólag az ő (mármint Hürrem)
utasítására tette. Hürrem azt feleli, hogy mindez Ibrahim hazugsága. A Szultán azt kérdi, mikor lesz vége a kettejük gyűlöletének? Hürrem csak annyit felel, hogy Ibrahim a bűnös. Süleyman kérdi, hogy mit rejt Hürrem szíve? A válasz: „az irántad érzett szerelmemet”. Fatma arra kéri Mustafát, álljon bosszút a fiukért. Éreztesse ugyanezt a kínt Hürremmel, amit most ők éreznek. Hogy érezzen felelősséget a tetteiért. Mustafát csendben marad. A piacon, Rustem embere folytatja a gyalázkodást Ibrahim ellen. Emlékezteti őket, hogy a Pasha ki akar végeztetni egy ártatlan embert. A tömeg Ibrahim palotája elé vonul, és igazságot követel az embernek, ill. hogy engedjék ki a börtönből. Ayaz Pasha értesíti a Szultánt a piacon történt eseményekről, és, hogy Ibrahim per nélkül akar kivégeztetni valakit. Sah meglepődött, hogy Ibrahim nem tudott érkezéséről. Ibrahim kimegy a tüntetők elé, és megfenyegeti őket, hogy ha nem távoznak, kivégezteti őket. Amikor Sah kérdi, miért elégedetlenek, Hatice azt feleli, hogy lehetetlen mindenkit kielégíteni. 
Hatice hozzáteszi, hogy most fontosabb dolguk is van, mert Hürrem meg akarta ölni Ibrahimot, majd Mustafát, és, hogy a Dinasztia jövője veszélyben van. Sah tűnődik, hogy Haticét tényleg a Dinasztia sorsa érdekli-e annyira, vagy inkább csak a Pasha. A Szultán kérdőre vonja Ibrahimot, hogy hogy merészelt valakit lecsukatni a Ramadan ideje alatt, ráadásul még ki is akarja végeztetni! Majd közli, hogy senki sem lesz kivégezve anélkül, hogy a bíró ne mondaná ki az ítéletet. Ayaz Pashának ki is adja, hogy intézkedjen. Ibrahimnak nem tetszik.Mustafa sír, és eszébe jutnak apja szavai, mikor azt mondta, hogy egy férfi csak két dolog miatt sírhat: szerelem és halál. Mahidevran úgy véli, hogy a baba nem véletlenül halt meg. Megbízza Dianát, hogy derítsen fényt a dologra.
Közben Hürrem bőségesen megjutalmazza Rustemet Ibrahim rágalmazásáért, és kéri, hogy továbbra is szolgáltassa neki az információkat. Ayaz Pasha értesíti a bírót, Ibrahim meg megosztja bánatát Matrakcival, hogy mennyire bántja a Szultán döntése, mert ez az egész csak egy csapda, hogy a Szultán előtt befeketítsék, és így elveszítse hitét benne. Matrakci szerint a Szultán helyesen döntött. A Szultán elbúcsúzik Rustemtől, aki a folyosón találkozva Mihrimahval azt mondja, hogy megtiszteltetés és nagy szerencse számára, hogy megismerhette a lányt.
Nigar is búcsúzkodik a kislányától. Hürrem észreveszi, hogy Hatice nem beszél, és nem eszik ebéd közben. Arra gondol, biztosan a palotájában történtek dolgok, ami miatt olyan feszült. Azt mondja, hogy a döntésnek nincs köze Ibrahimhoz. Erre fellobban Hatice, a testvére kéri, nyugodjon meg.
Hatice magukra hagyja őket. Gülfem követi. Hatice azt mondja, nem várhatja Sahtól, hogy segít megszabadulni Hürremtől, és hogy egyáltalán nem is volt jó ötlet meghívni őt. Miután Hürrem egyedül maradt Sahhal, elérkezett az idő, hogy Ibrahim titkos viszonyáról meséljen. Arról is beszámolt, hogy gyerekük is született, akit mindenki halottnak hitt, de Hatice rejtette el az anyja és apja elől, aztán a végén megbocsátott Ibrahimnak.
Nigar arra kéri Ibrahimot, hogy gondoskodjon a lányukról, és hogy a szíve mindörökké az övé. Hatice panaszkodik a Szultánnál, hogy beavatkozott Ibrahim ügyébe, hisz Ibrahim már hosszú évek óta szolgálja a Családot. De Süleyman szerint, Ibrahimnak jobb, ha a törvény kontrollálja őt. A bába arra kéri Klarát, hogy ne beszéljen senkinek az abortuszról. Mihrimah tagadja Mehmet előtt, hogy bármi is lenne közte és Yahya között. Amikor a fiú azt kérdi, hogy akkor miért fenyegette meg Klarát, azt a választ kapja, hogy a helyzet nem volt olyan, hogy miatta feladja az apja iránti szeretetét. Mehmet tudni szeretné, hogy van-e más választás az abortuszon kívül? Negatív választ kap. Fiden informálja Mahidevrant, hogy Ayse terhes. Mahidevran boldogan siet fiához a nagy hírrel. Az Ibrahim által elfogatott ember pere elkezdődik. A bíró azt kérdi a kereskedőtől, hogy látta-e Ibrahim Pashát imádkozni? Az ember soha nem látta, de a piac többi kereskedője az ellenkezőjét állítja. Arra a kérdésre, hogy mecsetben látta-e imádkozni Ibrahim Pashát, a válasz igen. A bíró döntése a következő: büntessék meg, majd száműzzék az embert Rodoszra. Ibrahimot elégedettséggel tölti el a határozat, melyet Matrakci továbbított felé. Sah úgy látja, Hatice nyugtalan Ibrahim ügye miatt. Azt reméli, olyan büntetést kap Ibrahim, amit megérdemel – ezzel meglepve húgát. Sah közli testvérével, hogy tud Nigarról. Hatice szerint, ez Hürrem hibája. Sah szerint, a férje hűtlensége senkinek sem a hibája, és csak ő akarja belevonni Hürremet az egészbe. A Szultán megköszöni a bírónak az ítéletet, majd a bíró közli, hogy nincs elég hús a piacon az ünnepségekre (Ramadan), mire a Szultán, hogy majd ő gondoskodik róla. Hürrem tajtékzik, mikor Sümbül informálja Ibrahim ügyéről. Ibrahim meghívja a francia követet a kereskedő büntetésére, hogy lássa, hogyan jelenik meg a jog az Ottomán Birodalomban. A távolból Rustem figyeli az eseményeket, és azt suttogja, hogy Ibrahim ideje is hamarosan eljön. Hürrem arra kéri Ayaz Pashát, hogy találjon valami terhelhetőt Ibrahimra. Manishában közben Fiden azt mondja Aysének, hogy vigyázzon magára, mert a Dinasztia következő tagjának meg kell születnie. Fatma meghallja ezt, és kitör belőle a zokogás.
Ibrahim azt kérdi Hürremtől, hogy dühös-e, hogy a kísérlete, hogy besározza nem sikerült? És szerinte, az adakozásai sem fogják a mennyekbe emelni. Hürrem azt feleli, hogy Ibrahim hamarosan elhagyja a palotát, és nem jön vissza. Csak azt nem tudja, hogy lábon távozik-e? Mehmet arra kéri húgát, állítsa meg az abortuszt.
A lány szerint, már túl késő. A bába szerint hamar túl lesznek rajta, amit Kiraz véletlenül meghall. Mihrimah meglátja őt a folyosón és megfenyegeti, hogy el ne mondja senkinek. A Szultán imára készül, mikor Ibrahim megjelenik, kérdi barátját, hogy zavarja-e, hogy ügyét a bíróhoz továbbította. Ibrahim válasza negatív. Ayaz Pasha arra kéri a Szultánt, hogy olvassa el a párbeszédet, ami Ibrahim és a francia követ között zajlott. Süleymannak a szava is elállt, mikor meglátta, hogy Ibrahim miket mondott. Fatma Aysét hibáztatja, hogy megölte a fiát, és megpróbálja megfojtani. Mahidevran azt mondja Mustafának, hogy Fatmát el kell távolítani a palotából, mert elvesztette az eszét. A lány meghallja ezt, és felakasztja magát. Hürrem olvassa azt a dokumentumot, amit Ayaz Pasha hozott neki. Ebben Ibrahim kifejti, hogy saját magát sasnak nevez, Hürremet meg galambnak, aki a híreket „szállítja”. Ibrahim megköszöni a bírónak az ítéletet, és csodálkozik, miért mentette meg, hiszen dönthetett volna ellenkezőleg is. A bíró azt feleli, hogy ő mindig a törvényt szolgálja. Ibrahim azon tűnődik, hogy ő is ugyanolyan igazságos lenne-e a saját fiával kapcsolatban, majd emlékezteti, hogy senki sem árthat neki (mármint Ibrahimnak). A bíró szerint, saját maga is árthat magának. Süleyman olvassa a dokumentumot, melyben Ibrahim arról beszél, hogy az ő munkája olyan, mintha ő egy állatszelidítő lenne egy oroszlán mellett. Ez tetszik a Szultánnak, mosolyogva olvassa. Majd hirtelen a mosoly megfagy az arcán, mert a következőket olvassa. Az oroszlán az Ottomán Birodalom Szultánja, akit ostorral csitít, aki engedelmeskedik minden szavának, és azt teszi, amit mond neki. Mielőtt még felocsúdott volna a sokkból, amit e mondat okozott, Ibrahim lépett be a szobába.
Mosolyogva, ironikusan nézett rá, gondolva arra, mit olvasott. Ibrahim észrevette, hogy valami történt, kérdezte is, hogy minden rendben van-e. Ibrahim azért érkezett, hogy meghívja vacsorára a palotájába, majd miután távozott, a Szultán mosolya ráfagyott az ajkaira, megpróbálta felfogni, mit is olvasott. Fájdalmat érzett, teljesen összeomlott. Mihrimah látva, hogy Kiraz Afifével sutyorog, elrendeli, hogy dobják ki az Agát a palotából. Afife azonnal Hürremhez siet. Mihrimah hazudik az anyjának, hogy Kiraz látta őt találkozni a költővel, ezért kell mennie. Hürrem ezek után közli Afifével, hogy Kirazt azonnal küldje Trabzonba, aki soha többé nem jöhet vissza. Afife meglepődik, és megpróbálja kiszedni Kirazból, hogy mi történt? Az Aga viszont azt állítja, nem tud semmit. Yahya értesíti Mustafát, hogy Gülizar megtagadta a vallomástételt, hogy Hürrem gyilkossági szándékkal küldte a palotába, és végül öngyilkos lett. Süleyman újra és újra elolvassa a sorokat, nem akar hinni a szemének. Mikor Hürrem érkezik hozzá, azt üzeni, most nem akarja látni. A teraszon, miközben nézi a hóesést, azon töpreng, most mi tévő legyen? Közben Ibrahim vacsorát ad a Pasháknak. Amikor megérkezik a francia követ, egy Machiavelli könyvet ajándékoz Ibrahimnak. Ibrahim azt mondja, most már mindenki félhet tőle, mert ezt a könyvet maga az ördög írta. Süleyman visszaemlékszik 1523-ra, mikor Ibrahimból Vezír lett, és a fogadalmára, hogy megvédi Ibrahimot. Végül úgy dönt, hogy a bölcs bíróhoz fordul tanácsért. Egy férfiről van szó (direkt nem említ nevet), akinek a megérdemelt büntetése halál lenne, de a probléma az, hogy ennek a férfinak megígérte, hogy amíg ő (mármint a Szultán) él, addig neki sem lesz bántódása, és megvédi őt mindentől és mindenkitől. A bíró ezt válaszolja: „Amíg alszol, nem vagy élőnek tekinthető. Tehát, ez az az időpont, mikor végezned kell vele.”
utasítására tette. Hürrem azt feleli, hogy mindez Ibrahim hazugsága. A Szultán azt kérdi, mikor lesz vége a kettejük gyűlöletének? Hürrem csak annyit felel, hogy Ibrahim a bűnös. Süleyman kérdi, hogy mit rejt Hürrem szíve? A válasz: „az irántad érzett szerelmemet”. Fatma arra kéri Mustafát, álljon bosszút a fiukért. Éreztesse ugyanezt a kínt Hürremmel, amit most ők éreznek. Hogy érezzen felelősséget a tetteiért. Mustafát csendben marad. A piacon, Rustem embere folytatja a gyalázkodást Ibrahim ellen. Emlékezteti őket, hogy a Pasha ki akar végeztetni egy ártatlan embert. A tömeg Ibrahim palotája elé vonul, és igazságot követel az embernek, ill. hogy engedjék ki a börtönből. Ayaz Pasha értesíti a Szultánt a piacon történt eseményekről, és, hogy Ibrahim per nélkül akar kivégeztetni valakit. Sah meglepődött, hogy Ibrahim nem tudott érkezéséről. Ibrahim kimegy a tüntetők elé, és megfenyegeti őket, hogy ha nem távoznak, kivégezteti őket. Amikor Sah kérdi, miért elégedetlenek, Hatice azt feleli, hogy lehetetlen mindenkit kielégíteni. Hatice hozzáteszi, hogy most fontosabb dolguk is van, mert Hürrem meg akarta ölni Ibrahimot, majd Mustafát, és, hogy a Dinasztia jövője veszélyben van. Sah tűnődik, hogy Haticét tényleg a Dinasztia sorsa érdekli-e annyira, vagy inkább csak a Pasha. A Szultán kérdőre vonja Ibrahimot, hogy hogy merészelt valakit lecsukatni a Ramadan ideje alatt, ráadásul még ki is akarja végeztetni! Majd közli, hogy senki sem lesz kivégezve anélkül, hogy a bíró ne mondaná ki az ítéletet. Ayaz Pashának ki is adja, hogy intézkedjen. Ibrahimnak nem tetszik.Mustafa sír, és eszébe jutnak apja szavai, mikor azt mondta, hogy egy férfi csak két dolog miatt sírhat: szerelem és halál. Mahidevran úgy véli, hogy a baba nem véletlenül halt meg. Megbízza Dianát, hogy derítsen fényt a dologra.Közben Hürrem bőségesen megjutalmazza Rustemet Ibrahim rágalmazásáért, és kéri, hogy továbbra is szolgáltassa neki az információkat. Ayaz Pasha értesíti a bírót, Ibrahim meg megosztja bánatát Matrakcival, hogy mennyire bántja a Szultán döntése, mert ez az egész csak egy csapda, hogy a Szultán előtt befeketítsék, és így elveszítse hitét benne. Matrakci szerint a Szultán helyesen döntött. A Szultán elbúcsúzik Rustemtől, aki a folyosón találkozva Mihrimahval azt mondja, hogy megtiszteltetés és nagy szerencse számára, hogy megismerhette a lányt.Nigar is búcsúzkodik a kislányától. Hürrem észreveszi, hogy Hatice nem beszél, és nem eszik ebéd közben. Arra gondol, biztosan a palotájában történtek dolgok, ami miatt olyan feszült. Azt mondja, hogy a döntésnek nincs köze Ibrahimhoz. Erre fellobban Hatice, a testvére kéri, nyugodjon meg.Hatice magukra hagyja őket. Gülfem követi. Hatice azt mondja, nem várhatja Sahtól, hogy segít megszabadulni Hürremtől, és hogy egyáltalán nem is volt jó ötlet meghívni őt. Miután Hürrem egyedül maradt Sahhal, elérkezett az idő, hogy Ibrahim titkos viszonyáról meséljen. Arról is beszámolt, hogy gyerekük is született, akit mindenki halottnak hitt, de Hatice rejtette el az anyja és apja elől, aztán a végén megbocsátott Ibrahimnak. Nigar arra kéri Ibrahimot, hogy gondoskodjon a lányukról, és hogy a szíve mindörökké az övé. Hatice panaszkodik a Szultánnál, hogy beavatkozott Ibrahim ügyébe, hisz Ibrahim már hosszú évek óta szolgálja a Családot. De Süleyman szerint, Ibrahimnak jobb, ha a törvény kontrollálja őt. A bába arra kéri Klarát, hogy ne beszéljen senkinek az abortuszról. Mihrimah tagadja Mehmet előtt, hogy bármi is lenne közte és Yahya között. Amikor a fiú azt kérdi, hogy akkor miért fenyegette meg Klarát, azt a választ kapja, hogy a helyzet nem volt olyan, hogy miatta feladja az apja iránti szeretetét. Mehmet tudni szeretné, hogy van-e más választás az abortuszon kívül? Negatív választ kap. Fiden informálja Mahidevrant, hogy Ayse terhes. Mahidevran boldogan siet fiához a nagy hírrel. Az Ibrahim által elfogatott ember pere elkezdődik. A bíró azt kérdi a kereskedőtől, hogy látta-e Ibrahim Pashát imádkozni? Az ember soha nem látta, de a piac többi kereskedője az ellenkezőjét állítja. Arra a kérdésre, hogy mecsetben látta-e imádkozni Ibrahim Pashát, a válasz igen. A bíró döntése a következő: büntessék meg, majd száműzzék az embert Rodoszra. Ibrahimot elégedettséggel tölti el a határozat, melyet Matrakci továbbított felé. Sah úgy látja, Hatice nyugtalan Ibrahim ügye miatt. Azt reméli, olyan büntetést kap Ibrahim, amit megérdemel – ezzel meglepve húgát. Sah közli testvérével, hogy tud Nigarról. Hatice szerint, ez Hürrem hibája. Sah szerint, a férje hűtlensége senkinek sem a hibája, és csak ő akarja belevonni Hürremet az egészbe. A Szultán megköszöni a bírónak az ítéletet, majd a bíró közli, hogy nincs elég hús a piacon az ünnepségekre (Ramadan), mire a Szultán, hogy majd ő gondoskodik róla. Hürrem tajtékzik, mikor Sümbül informálja Ibrahim ügyéről. Ibrahim meghívja a francia követet a kereskedő büntetésére, hogy lássa, hogyan jelenik meg a jog az Ottomán Birodalomban. A távolból Rustem figyeli az eseményeket, és azt suttogja, hogy Ibrahim ideje is hamarosan eljön. Hürrem arra kéri Ayaz Pashát, hogy találjon valami terhelhetőt Ibrahimra. Manishában közben Fiden azt mondja Aysének, hogy vigyázzon magára, mert a Dinasztia következő tagjának meg kell születnie. Fatma meghallja ezt, és kitör belőle a zokogás. Ibrahim azt kérdi Hürremtől, hogy dühös-e, hogy a kísérlete, hogy besározza nem sikerült? És szerinte, az adakozásai sem fogják a mennyekbe emelni. Hürrem azt feleli, hogy Ibrahim hamarosan elhagyja a palotát, és nem jön vissza. Csak azt nem tudja, hogy lábon távozik-e? Mehmet arra kéri húgát, állítsa meg az abortuszt.A lány szerint, már túl késő. A bába szerint hamar túl lesznek rajta, amit Kiraz véletlenül meghall. Mihrimah meglátja őt a folyosón és megfenyegeti, hogy el ne mondja senkinek. A Szultán imára készül, mikor Ibrahim megjelenik, kérdi barátját, hogy zavarja-e, hogy ügyét a bíróhoz továbbította. Ibrahim válasza negatív. Ayaz Pasha arra kéri a Szultánt, hogy olvassa el a párbeszédet, ami Ibrahim és a francia követ között zajlott. Süleymannak a szava is elállt, mikor meglátta, hogy Ibrahim miket mondott. Fatma Aysét hibáztatja, hogy megölte a fiát, és megpróbálja megfojtani. Mahidevran azt mondja Mustafának, hogy Fatmát el kell távolítani a palotából, mert elvesztette az eszét. A lány meghallja ezt, és felakasztja magát. Hürrem olvassa azt a dokumentumot, amit Ayaz Pasha hozott neki. Ebben Ibrahim kifejti, hogy saját magát sasnak nevez, Hürremet meg galambnak, aki a híreket „szállítja”. Ibrahim megköszöni a bírónak az ítéletet, és csodálkozik, miért mentette meg, hiszen dönthetett volna ellenkezőleg is. A bíró azt feleli, hogy ő mindig a törvényt szolgálja. Ibrahim azon tűnődik, hogy ő is ugyanolyan igazságos lenne-e a saját fiával kapcsolatban, majd emlékezteti, hogy senki sem árthat neki (mármint Ibrahimnak). A bíró szerint, saját maga is árthat magának. Süleyman olvassa a dokumentumot, melyben Ibrahim arról beszél, hogy az ő munkája olyan, mintha ő egy állatszelidítő lenne egy oroszlán mellett. Ez tetszik a Szultánnak, mosolyogva olvassa. Majd hirtelen a mosoly megfagy az arcán, mert a következőket olvassa. Az oroszlán az Ottomán Birodalom Szultánja, akit ostorral csitít, aki engedelmeskedik minden szavának, és azt teszi, amit mond neki. Mielőtt még felocsúdott volna a sokkból, amit e mondat okozott, Ibrahim lépett be a szobába.Mosolyogva, ironikusan nézett rá, gondolva arra, mit olvasott. Ibrahim észrevette, hogy valami történt, kérdezte is, hogy minden rendben van-e. Ibrahim azért érkezett, hogy meghívja vacsorára a palotájába, majd miután távozott, a Szultán mosolya ráfagyott az ajkaira, megpróbálta felfogni, mit is olvasott. Fájdalmat érzett, teljesen összeomlott. Mihrimah látva, hogy Kiraz Afifével sutyorog, elrendeli, hogy dobják ki az Agát a palotából. Afife azonnal Hürremhez siet. Mihrimah hazudik az anyjának, hogy Kiraz látta őt találkozni a költővel, ezért kell mennie. Hürrem ezek után közli Afifével, hogy Kirazt azonnal küldje Trabzonba, aki soha többé nem jöhet vissza. Afife meglepődik, és megpróbálja kiszedni Kirazból, hogy mi történt? Az Aga viszont azt állítja, nem tud semmit. Yahya értesíti Mustafát, hogy Gülizar megtagadta a vallomástételt, hogy Hürrem gyilkossági szándékkal küldte a palotába, és végül öngyilkos lett. Süleyman újra és újra elolvassa a sorokat, nem akar hinni a szemének. Mikor Hürrem érkezik hozzá, azt üzeni, most nem akarja látni. A teraszon, miközben nézi a hóesést, azon töpreng, most mi tévő legyen? Közben Ibrahim vacsorát ad a Pasháknak. Amikor megérkezik a francia követ, egy Machiavelli könyvet ajándékoz Ibrahimnak. Ibrahim azt mondja, most már mindenki félhet tőle, mert ezt a könyvet maga az ördög írta. Süleyman visszaemlékszik 1523-ra, mikor Ibrahimból Vezír lett, és a fogadalmára, hogy megvédi Ibrahimot. Végül úgy dönt, hogy a bölcs bíróhoz fordul tanácsért. Egy férfiről van szó (direkt nem említ nevet), akinek a megérdemelt büntetése halál lenne, de a probléma az, hogy ennek a férfinak megígérte, hogy amíg ő (mármint a Szultán) él, addig neki sem lesz bántódása, és megvédi őt mindentől és mindenkitől. A bíró ezt válaszolja: „Amíg alszol, nem vagy élőnek tekinthető. Tehát, ez az az időpont, mikor végezned kell vele.”
Nigar, Esmanur, Ibrahim
Nigar: Esmanur! Édesem! Azt hiszed, hogy megint el akarlak hagyni, igaz? Természetesen nem. De nem hagytak más esélyt. (Esmanur megsimogatja anyucija arcát.) Nigar: De ne félj, kicsim. Egy nap anya visszatér hozzád, ígérem neked. Egy nap megint együtt leszünk. És nem lesz, aki szétszakítson minket. (Ibrahim megjelenik.)Nigar: Méltóságos Pasha! Esmanur: Apa!Ibrahim: Édes szívem! (Óhhhh! Kivágtak egy részt!!!! Ott folyatódik, hogy a gyerek már alszik.)Ibrahim: Ne aggódj. Biztos fogod még látni a lányodat egy nap. Nigar: Könyörgöm, Pasha, hadd emlékezzen rám! Hagyd, hogy tudja, hogy van egy édesanyja, aki nagyon szereti őt! Semmi mást nem kérek tőled. Ibrahim: Ne aggódj. Megígérem, hogy mindig emlékezni fog rád. Nigar: Megkaphatom az áldásodat, Pasha?Ibrahim: Igen. Áldásom rád. … Vigyázz magadra!Nigar: Pasha! Van valami, amiről nem tudsz. Akármis is történjen, én mindig is téged szerettelek. Csak téged. Bármi is történt velem, ezért történt. Nem számít, hol vagyok, vagy kivel vagyok. A szívem örökre itt marad. Melletted.
Hürrem: Süleyman… lelkem része, én Szultánom! Mi van veled? Miért nem alszol még?Süleyman: Volt egy nő, aki megpróbálta megölni a fiamat, Mustafát. Az alapján, amit mondott, te voltál az, aki utasítást adott neki erre. Hürrem: Ki mondta ezt? Ki találta ki ezt a rágalmat rólam? Ibrahim Pasha az egyetlen, aki tehette. Így volt? Ő mondta! Ki tudhatja, mit forgat a fejében? Hittél neki? Hiszel egy árulónak, aki napokkal ezelőtt téged is meg akart ölni?Süleyman: Ha hinnék neki, te nem lennél itt az oldalamon.Hürrem: Ha így van, miért nem válaszoltál erre a rágalomra?Süleyman: Mikor lesz vége köztetek ennek a gyűlöletnek, Hürrem? Mikor lesz vége ennek a viszálynak?Hürrem: Ez a dolog végtelen, Süleyman. Nyilvánvaló, hogy Ibrahim Pasha másra akarja áthárítani a saját bűnét. Mindenkiből ellenséget csinál. A trónt nézte ki magának. És csak egyetlen módon érheti el célját, Mustafa Hercegen keresztül… eltitkolt találkozások, levelek. Teljesen világos, hogy az a terve, hogy Mustafát trónra ültesse. Talán ez Ibrahim célja, de kétlem, hogy Mustafa teljes szívéből is így akarná. Ibrahim Pasha azt hiszi, hogy senki sem szállhat szembe vele, senki. Süleyman: Mint ahogy te sem, Hürrem. Neked mit rejt a szíved?Hürrem: Szerelem, Süleyman. Az irántad érzett szerelmem.
Ibrahim: Szultánom!Süleyman: Tegnap eljutott hozzám, hogy baleset történt. Ramadan idején, e áldott hónapban letartóztattál valakit, aki idejött könyörögni, te meg börtönbe zárattad. Elmondanád, mit jelentsen ez?Ibrahim: Szultánom, ahogy a mecsetből jöttem kifelé menet, egy ember inzultált engem. Nem foglalkoztam vele, hogy ne nagyítsuk fel. Hála Istennek, Nasuh Efendi mellettem volt és látta, mi történt. De nem maradhattam csendben, nem hagyhattam, hogy engem, a rangomat, a pozíciómat inzultálás érje! Ez az ember átlépte a határait. Elfogadható talán ez a viselkedés a Birodalom Nagy Vezírével szemben???? Letartóztattam Seify Efendit és holnap levétetem a fejét.Süleyman: Te nem hozhatsz ilyen ítéletet. Ezt csak a bíróság teheti … (Ayaz Pashához fordulva) Szólj a bírónak, hozzon ítéletet ez ügyben.
Sah: Holnap este Hatice palotájába megyünk. Miért nem tartasz te is velünk, Hürrem?Hürrem: Szívesen mennék … (Hatice felé beszélve): Szultána, nem beszélsz, nem is eszel. Csak nem vagy beteg?Hatice: Kösz, jól vagyok.Hürrem: Ibrahim Pasha izgatott? Vajon ezek a problémák honnan jönnek ebben az áldott hónapban? Igazán rejtélyes és megmagyarázhatatlan. Remélem, semmi komoly nem történik a Pashával. Hatice: Ne aggódj! SENKI sem árthat Ibrahimnak!Hürrem: Úgy hallottam, ma tüntettek a palotátok előtt.Gülfem: A Pasha elintézte. Azok hitvány emberek voltak.Hürrem: Igen, de sajnálatosképp, az én Szultánom nem hagyta jóvá Ibrahim döntését, és továbbküldte bíróság elé.Hatice: Akkor legyen így, de te ne szólj bele, Hürrem!Sah: Hatice!Hatice: Mindenkinek ismernie kellene a határait!Sah: Erről már többet is beszéltünk, mint amennyit megérdemel. Ha gondolod, menj a palotádba, és pihenj le egy kicsit. Hatice: Nem vagyok fáradt! Csak dühös, hogy leültem ehhez az asztalhoz!
Hürrem: Nem akartam feldühíteni.Sah: Semmi köze hozzád, Hürrem. Hatice mindig ilyen volt. Érzékeny. Hürrem: Lehetséges, főleg, ha azt nézzük, min mentek keresztül Ibrahim Pashával. Sah: Min mentek keresztül?Hürrem: Az ügy Nigarral. Biztos hallottál róla.Sah: Ah, arra gondolsz!Hürrem: Nagyon nehéz ez egy Szultánának, megélni ilyen dolgokat. Nagyon nehéz időszakon ment keresztül, sokat szenvedett, de túl lett rajta, végül megbocsátott a Pashának. Sah: Nagyon nehéz tetten érni a Pashát. Hatice mindig ártatlan. Hürrem: Igen. Megbocsátott Nigarnak, és elfogadta a lányát.Sah: Milyen lányt?Hürrem: Mindannyian azt hittük, halva született. De a Szultána elrejtette. Mikor Ibrahim Pasha megtudta, megkereste a gyereket. Végül, hogy lezárják a történetet, hozzáadták Nigart egy másik férfihoz. Sah: Biztos vagyok benne, most mindannyian elégedettek, nemde?Hürrem: Igen. Ez most már a múlté. Ne is foglalkozzunk többé
IBRAHIM: Ne légy ideges! Egy nap látni fogja a lányát, újra.Nigar: Kérlek, ne hagyd, hogy felejtsük el engem. Engedd, mindig tudja, hogy van egy anya. Egy anya, hogy szereti őt annyira. Nem akarok mást tőled.IBRAHIM: Ne aggódj ... a lánya soha nem fog elfelejteni.Nigar: Bocsáss meg, Pasha.IBRAHIM: megbocsátottam neked. Isten segítsen.Nigar: Pasha, van valami, azt akarom, hogy tudd. Bármi is történt, én mindig szerettelek. Emiatt mindez történt velünk. Ez nem fontos, hol és hogyan lesz, de tudnod kell, hogy a szívem itt lesz, .... melletted!
Ebu Suud: Üdvözöllek Pasha! A Szultánhoz jöttem, hogy megbeszéljük a bárányok ügyét.Ibrahim: Ismerem az ügyet. Ebu Suud Efendi! Szeretném megköszönni az ítéletedet, amit én ügyemben hoztál.Ebu Suud: Az ítéletemnek semmi köze a rangodhoz, Pasha. Amit figyelembe vettem az a beosztásod értéke, amit az képvisel. Ibrahim: Ez azt jelenti, hogy ha meg lenne a lehetőséged, börtönbe vetnél?Ebu Suud: Pasha, miféle beszéd ez?Ibrahim: Hát nem olyan döntést hoztál, amivel a Szultánt kielégíted? A célod világos. Mit akarsz ezzel elérni? Ebu Suud: Pasha! Az egyetlen dolog, amit szeretnék, az az igazság! Elérem a célomat és el is veszem azt, Allah segítségével!Ibrahim: IGAZSÁG??? Ez az oka annak, hogy kiszabadítottad a fiadat? Ha másvalaki fia lenne, nem rángattad volna ki fülénél fogva! És még te beszélsz igazságról? Az igazság, amiről beszélsz, az az én kezemben van. Tényleg úgy gondolod, hogy tudnál ellenem ítéletet hozni? Amint látod, a Szultán az én oldalamon is áll. Én vagyok az egyetlen, aki a Birodalom irányításának a közelébe került. Ki tudna nekem ártani?Ebu Suud: Ne feledd, Pasha! Te magad is tudsz ártani magadnak. Ibrahim: Mint a fiad? Várj itt, szólok a Szultánnak.
Ibrahim: Szultána!Hürrem: Gratulálok Ibrahim Pasha. Az ítélet számodra kedvezett. Hallom, győzedelmeskedtél.Ibrahim: Mi történt? Csak nem törték össze az álmaidat? Hiábavalóak lettek az előkészületeid? Gondoltad volna, hogy túlélem az ilyenfajta trükköket?Hürrem: Ibrahim Pasha, megtisztelsz. Biztosíthatlak, hogy senki nincs még egy olyan, mint te a palotában. Valójában elmondhatom, hogy mindenki gyűlöl téged az arroganciád miatt. Te magad is láthattad a véleményüket rólad.Ibrahim: Már jó ideje törődsz azzal, hogy mások mint gondolnak. De most mondd el, a te véleményedet. Tudod, ez a jótékonykodás nem változtatja át az ördögöt angyallá. Minden, amit rólam mondtak, vagy gondolnak rólam, egyáltalán nem zavar. Egyáltalán nem törődöm vele. Csak egy dolog érdekel… hogy a Szultán szeressen engem … ahogy téged is csak ez érdekel. Hürrem: Ibrahim Pasha! Egy nap elmész innen. Elhagysz minket, és soha nem térsz vissza. Ebben biztos vagyok. Csak egy dologban vagyok bizonytalan… hogy milyen módon távozol. Hogy a saját lábadon … vagy esetleg mások vállain mész el?? Ibrahim: Mire gondolsz?Hürrem: Olyan értetlennek tűnsz! Az én temetésem ebben a palotában később lesz, mint a tied. Ibrahim: Az enyém… Az enyém a tied után lesz.
Süleyman olvas„Az oroszlán az erdő királya. Nem csak az ereje miatt, hanem az intelligenciája miatt is. Nagyon okos módon azt képviseli, amit kedves számára. Mindig két módon. Az egyik, hogy vannak, akik félnek tőle. A másik, vannak, akik tudják kezelni. Egy idegen sem kerülhet közel hozzá. Lehetetlen idegeneknek közeledni felé. Ez az oroszlánok törvénye. Mindent birtokolnak. Az oroszlán, a Birodalom Szultánja. Én vagyok az az ember, akiben a Szultán megbízik. Én követem mindenhova: a törvénykezés színhelyére, és minden máshova. Én vagyok az oroszlán szelídítője. Én irányítok mindent ebben a Birodalomban. Minden tőlem függ… csakis tőlem. Ha én nem támogatom a Szultán egy döntését, akkor az lehetetlen, hogy érvénybe lépjen, hogy végre legyen hajtva.” Ibrahim ekkor lép be a szobába…Ibrahim: Azért jöttem, hogy a bíró döntéséről informáljalak. Megvizsgáltam az ügyet. Az az ember felelős, hogy elvette a birkákat és eladta őket… De... Szultánom... Minden rendben? Süleyman: Később Ibrahim, később.
Süleyman gondolatai:1. rész: Süleyman: Te, Ibrahim! Hogy akarsz meghalni?Ibrahim: A barátodként akarok meghalni, Szultánom. Bátyként, a társadként.2. rész:Süleyman: Ibrahim Pasha, kinevezlek a seregem élére. Ibrahim: Megijesztesz ezzel a ranggal. Hisz, hatalmas felelősséggel jár, Szultánom! Ibrahim (Süleyman utasításait olvasva): „Amíg életben vagyok, vezetem a hadsereget. Amíg velem vagy, élvezed a bizalmamat.”3. rész:Süleyman: Amíg életben vagyok, vezetem a hadsereget. Amíg velem vagy, a bizalmamat élvezed, és megvédem az életed, Pargali. Ígérem, eleget teszek eme döntésemnek.
Süleyman: Van egy dolog, amiről beszélni szeretnék veled.Ebu Suud: Kérlek, Szultánom! Mit szeretnél inni?Süleyman: Csak egy pohár vizet.Ebu Suud: Szultánom, miről szeretnél beszélni velem? Mi bánt téged?Süleyman: Nos… van valami, ami már régóta gyötör. Végül döntésre jutottam. Ez egy hozzám nagyon közeli embert érint. Viszont megígértem neki, hogy életem árán is megvédem! Saját magam diktáltam az írnokomnak.Ebu Suud (emlékezve Ibrahim szavaira: Ki árthatna nekem, mikor Ő még saját magánál is jobban megvéd engem?)Süleyman: Szóval, hogy tudnám megbüntetni ezt az embert, akinek megígértem, hogy megvédem? Mit tegyek, hogy be is tartsam ígéretem, de a döntésemet is végre tudjam hajtatni?Ebu Suud: Szultánom, bocsánatodért esedezem, de megtudhatnám, mi a döntésed?Süleyman: Kivégzés!
Francia követ: Ez itt Makiaveli könyve.Ibrahim: Ez az „Átkok könyve”. Ez az első alkalom, hogy félelmetes könyvet látok. Mit gondoltok, Pashák?Hizir Reis: Azt mondják, hogy e könyv írója maga az Ördög.Ibrahim: Na, nézzük, mit is írt az Ördög? Figyeljetek, Pashák! Itt egy cikk, melyben összehasonlítják Franciaországot az Oszmán Birodalommal.„Az Ottomán Birodalmat az úr irányítja. Ő hozza a törvényeket. Ő változtat a törvényeken akarata szerint. Franciaországban csak a múltban volt ilyen úr. A királynak nincs ilyen joga. Ha összevetjük az ottománokkal, akkor az egységet kell néznünk. A csatamezőn, ha az ottománok vezetőit legyőzted, már nincs mitől tartanod.”Ebből is látszik, hogy az írónak fogalma sincs, hogy létezik egy vezető, akit Ibrahim Pashának hívnak. Ezen kívül, nem tudja még, hogy ÉN VAGYOK az erő, a hatalmas vezetője ennek a Birodalomnak. Amíg életben vagyok, ez a Birodalom erős lábakon fog állni.Francia követ: A Francia Király ismeri erősségeidet és jogaidat, éppen ezért kért meg, hogy törődjünk veled. Ibrahim: Persze… persze. Makiavelinek tudnia kell, hogy mi a különbség a között, aki a történelemben él, vagy a között, aki csinálja a történelmet. Én azok közé tartozom, akik csinálják a történelmet. Te és a többi keresztény világ majd meglátjátok! Itália megtámadása után új hurrikán tör a hét égre. Egyetértetek velem, Pashák?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése