71.rész Leirása

71 rész elsö elözetes

‎Hatice: Ha elégeted ezt a levelet, új élet kezdődik. Mirimah: Ha anya nem elég jó, akkor én sem leszek az.Hürrem: Süleyman, azok a könnyek, amiket te indítasz el bennem árvízzé duzzadnak, és ezek megfullasztják az ellenségeimet...Nigar Rustemnek: Ha mi összefogunk, nem tudnak rávenni minket semmi olyasmire, amit nem akarunk megtenni.Nigar Ibrahimnak: Ő a lelked, a szíved békéje volt. Kár, hogy most együtt vagy a gyermeked gyilkosával.Ibrahim Haticének: Hogyan halt meg a kislányom? Mondd el az igazat! Máskülönben, e gyanú árnyékában lehetetlen lesz a közös jövőnk.

71 rész második elözetes

Hürrem: Firuze…Firuze: Ha megint megkísérelsz megölni, kénytelen leszek megvédeni magam.Hürrem: Firuze ma még itt van, de nem marad sokáig. Akárki is száll szembe velem, az csak egy ostoba és buta ember lehet.Mirimah: Ha az anyám nem lehet itt többé, én sem leszek itt tovább.Hürrem: Kész vagy, Sümbül?Hürrem: Azt mondtad, hogy megvéded magad, ha még egyszer megpróbállak megölni. Itt a lehetőség!Firuze: Meg akarsz ölni?Hürrem: Még kétségeid vannak efelől?

71. rész

Amikor Hürrem azt mondja, hogy elfogadja a másik nő jelenlétét, és elég neki annyi, hogy Süleyman mellette van, a férfi azt válaszolja, hogy boldog, hogy így érez, mert így a legjobb mindenkinek. Cihangir meghallja az apja hangját, fut hozzá. Megölelve azt mondja, hogy anyja nem engedte meg neki, hogy találkozzon Firuzéval. Hürrem zavarba esik, mert látja, Süleyman elkezd kételkedni a szavaiban. Ibrahim visszautasítja, hogy elégeti a levelet, mert nem bánja, ami benne áll. Hatice sokkolva üvölti, hogy gyűlöli. Nigar rajtakapja Rustem Agát, amint készül ledobni Firuzét a teraszról és megakadályozza. Azt mondja, hogy ha megöli Firuzét, mindenki Hürrem Szultánát fogja okolni. Hatice elégeti a levelet, Ibrahim visszafordul, és megöleli. Rustem megtámadja Nigart, kérdezve, hogy ki bérelte fel, hogy kövesse? Attól tart, hogy Nigar elárulja. Nigar viszont azt mondja, hogy ő maga döntött így, és, hogy senkinek sem fog szólni, mert a férfi megmentette az életét. Firuze közben rájön, hogy meg akarták ölni. Mikor a Szultán visszatér a szobába, azonnal hívni akarja az orvost. Firuze ezt nem akarja, mert, hogy jól van. Az egyetlen dolog, amit akar, a férfi ölelése. Nigar informálja Hürremet, hogy Firuze életben van, mert megmentette. Hürrem kérdezi, hogy milyen jogon avatkozott ebbe bele? Nigar azt feleli, hogy csak őt akarta megvédeni a hibás döntéstől. Nigar azt kéri Afife Hatuntól, engedje elmenni Hatice palotájába. Amikor Afife megtiltja, Nigar figyelmezteti, hogy akkor ő elkezd hazudozni, hiszen Hatice kérése volt, hogy szolgáltassa neki az információkat. Firuze szeretne beszélni Hürremmel. Hürrem ezt visszautasítja, de Firuze beront a szobájába, és elmondja, hogy tud róla, hogy meg akarta ölni, és ha újra próbálkozik, akkor kénytelen lesz megvédenie magát. Hürrem szarkasztikusan kérdi, hogy fél-e tőle? Afife is beront a szobába, és kényszeríti Firuzét, hogy kérjen bocsánatot. Ez mindkettőjüket meglepi. Ibrahim és Hatice kellemes perceket él át gyermekeikkel. Eldöntik, hogy meghívják Süleymant vacsorára, hogy bejelentsék, hogy újra együtt vannak. Nigar látja őket az ablakból. Amikor Nigar Haticével találkozik, elmondja, hogy Hürrem megpróbálta megölni Firuzét, de ő megakadályozta. És, hogy Firuze jól van, és az éjszakát a Szultánnal töltötte. Nigar hozzáteszi, hogy a Szultán minderről mit sem tud, Hatice szerint Hürrem a saját sírját ássa. Aztán Nigar megkérdezi, hogy Hatice válassza-e ki azt a férfit, akihez hozzá kell mennie, Hatice tagadja. Afife Hatun megpróbálja megtudni, ki a felelős a meghiúsult gyilkosságért. Afife figyelmezteti Seker Agát, hogy vigyázzon, hogy ne történjen újra hasonló eset. Indítványozza, hogy őt, a kóstoló-embert és a szolgálólányt, aki bevitte a tálcát kiűzzék a palotából. Süleyman meg akar bizonyosodni, hogy Firuze egészséges, de a nő azt mondja, hogy ha vele lehet, akkor jól érzi magát. Süleyman szerelmet vall neki, és hálás azért, mert ő egyedül tudta Cihangir fájdalmát csillapítani. Firuze azt mondja, hogy neki is hiányzik a kisfiú, de a Szultána megtiltotta, hogy a közelébe menjen. Aztán Süleyman kitalálja, hogy következő nap mindannyian elmennek vadászni, így lesz alkalma látni a gyereket.Mirimah látja őket sétálni. Odamegy hozzájuk, szorosan megfogja az apja karját, figyelmen kívül hagyva Firuzét. Amikor a Szultán azt mondja, hogy a másik palotába mennek vadászni, Mirimah úgy gondolja, hogy az édesanyja boldog lesz ettől. Rustem értesíti Hürremet, hogy Nigar Hatice palotájába ment. Hürrem biztos benne, hogy a meghiúsult gyilkosságról számol be a Szultánának. Mirimah arról beszél, hogy bárcsak Mustafa is itt lenne, mire Firuze azt javasolja, hogy mi lenne, ha Manishába mennének vadászni? A kislánynak nem tetszik, hogy Firuze ötletel, és kifejti nemtetszését, hogy a nő ilyen arcátlan. Firuze érdekesnek tartja, hogy egyetlen dolog érdekel mindenkit, méghozzá a Szultánhoz fűződő szerelme. Azt mondja, hogy igazán megértheté őt, hiszen ő is szerelmes! Mustafa kifizeti Helena családjának az adósságát, és közli az apával, hogy mostantól a lány Mustafa Herceg háreméhez tartozik. Mahidevran egy sálat talál Mustafa szobájában. Sajnálja a fiát, mert azt hiszi, hogy ez még Nora-Efsoun sála. Tartva attól, hogy Hürrem küld egy másik háremhölgyet, hogy megölje Mustafát, utasítja Fidant, hogy informálja mindenről, és megkéri Mustafát, hogy legyen még óvatosabb. Miután Ibrahim látja, hogy a Szultán közel engedte magához Rustem Agát, azt beszélik Matrakcival, hogy valahogy el kéne távolítani a férfit, mert nem bízik benne. Amikor Matrakci távozik Ibrahim szobájából, Nigar lép be. Csodálkozik, hogy miért nem törődik a saját gyermeke sorsával? Ibrahim azt mondja, hogy a baba meghalt, de Nigar hallotta, hogy felsírt, mikor született. Nigar nem érti, hogy lehet együtt azzal a nővel, aki felelős a gyermekük elvesztéséért. Ibrahim mérges, kidobja a szobából. A vacsorán, Ibrahim és Hatice palotájában, Hürrem azt mondja, hogy örül, hogy annyi baj után, ami történt, kibékültek. Ez a hozzászólás mindkettejüknek nehéz perceket okozott, a Szultán szúrósan ránézett. Amikor Hatice tudomást szerez a vadászatról, kérdi Hürremet, hogy ő is elmegy-e, hiszen bizonyára sejti, hogy Firuze elkíséri a Szultánt. Hürrem csendben marad, majd Mirimah szólal meg, és közli, hogy az édesanyja bizonyára elmegy, miután az egész család ott lesz. Nigar informálja Rustemet, hogy Ibrahim száműzni akarja, de a Szultán nem engedi. A férfi csodálkozik, hogy hogy tudhat ennyi mindent? Nigar annyit felel, hogy már évek óta a palotában él, és megtanult azonnal reagálni a dolgokra. Elmondja, hogy férjhez akarják adni, de ha ők ketten egyesítik erőiket, akkor meg tudnak szabadulni Ibrahimtól. Mielőtt távozik, arra kéri, gondolja át a hallottakat, és majd beszélnek. Gülfem boldog, hogy Hatice és Ibrahim kibékültek. Hatice szerint Hürrem elvesztette a Szultán szerelmét, de Hürrem állítja, hogy ez csak rövid ideig tart. Viszont a saját problémája, Nigar és Ibrahim gyermekére céloz a halála napjáig kísérteni fogja. Ibrahim egy portrét mutat Süleymannak, Juliát, a világ legszebb asszonyát ábrázolja. Mirimah belép a szobába, és szerinte az ő édesanyja a legszebb a világon. Mehmet csodálja a portrét, Ibrahim felajálja, hogy odaadja neki. Később, Ibrahim ismét kéri Haticét, hogy beszéljen neki a kislányáról. Hatice ragaszkodik ahhoz, hogy a baba halva jött a világra. Közben látunk egy kislányt, nevelőnővel játszani... A Szultán úgy dönt, hogy részt vesz a bíró ítélkezésein. Úgy tapasztalja, hogy a bíró jogosan jár el. A bíró felismeri őt a tömegben.Gülfem megpróbálja rábeszélni Haticét, hogy mondja el Ibrhimnak, hogy a kislánya életben van, de Hatice ezt visszautasítja. Attól fél, hogy ha ezt a férfi megtudja, akkor majd vele akar együtt élni. Azt akarja, hogy Ibrahim csak az ő családjával éljen együtt, nevezze Családnak. A Szultán megcsodálja a bíró kertjét, és nem érti, hogy van ideje azt is gondozni? A bíró azt mondja, a kert jelenti a levegőt és a nyugalmat számára. A virágok olyanok, mint az emberek... ha nem törődsz velük, elhervadnak, akárssak az emberek. Hürrem készülődik, Sümbül arra kéri, hogy vigye magával Cihangirt. Hürrem informálja, hogy Firuze is megy a vadászatra. Mirimah beszélni akar az apjával: tudomására jutott, hogy Firuze is velük megy a vadászatra. Közli, hogy ha az édesanyja nem lehet velük, akkor ő sem!Helena találkozik Mustafával, elmondja, hogy nem akar a herceg háremébe tartozni, csak őt akarja, és arra kéri, hogy szökjenek el együtt. Mahidevran próbálja megtudni, mi történik a fiával. Mehmet csodálkozik, hogy miért nem mennek a vadászatra, Mirimah azt válaszolja, hogy az apja "kedvencével" nem mennek sehova, csak az anyjukkal. Hürrem leszidja őket, és azt tanácsolja, hogy fogadjanak szót az apjuknak. Sümbül belép a szobába, közli, hogy Firuze mégsem tart a Szultánnal. Amikor Hatice megtudja ezt, sürgeti Firuzét, hogy legyen "Haseki Szultána" és essen teherbe, amilyen gyorsan csak lehet, hogy Hürrem "királyságát" romba döntsék.Mahidevran érdeklődik Helena iránt. Afife üzenetet kap, hogy menjen a palotába, így Hürrem akcióba léphet Nigar és Sümbül társaságában. Berontanak Firuze szobájába tudatva vele, hogy egyedül van, senki nem fogja megmenteni, és emlékeztetik Firuzét a saját szavaira, hogy eljött az ideje, hogy megvédje magát. Hürrem, Nigar és Sümbül szeme láttára felkötik Firuzét.

Nigar és Pargali

Ibrahimnál Matrakci és Rustem Agáról (gondolom) beszélnek...Matrakci: Hogy küldjük el? Mi lesz, ha a Szultána ismét megakadályozza?Ibrahim: Csak annyit akarok, hogy elküldjem anélkül, hogy valaki megsérülne. De úgy tűnik, valaki úgyis megsérül...... (Matrakci el, Nigar be)Ibrahim: Mit mondtam neked? Hogy merészelsz idejönni? Nigar: Senki nem látott, Pasha.Ibarhim: Kifelé.Nigar: Milyen csodálatos lenne, ha lenne egy tündéri kislányunk olyan vágott szemekkel és orral, mint a tied. Ibrahim: Nigar...Nigar: Ezt mondtad. Emlékszel?Ibrahim: Nigar, menj el.Nigar: Megadtam neked a kislányt, de ők elvették az életét. Még meg sem érinthettem. Meg sem szagolhattam. Hatice Szultán megölte. Ő a te gyermeked volt. A te szíved és lelked része, de sajnos, te a lányod gyilkosával vagy együtt. Hogy tudod megérinteni vagy ránézni az arcára, amikor a lányod vére tapad a kezére? Ez a baba éppen csak megszületett! Ibrahim: Így könnyítesz a lelkiismereteden, hogy elhiszed ezt a hazugságot. Nigar: (nem írt semmit...)Ibrahim: Menj el, Nigar! Kifelé!!!

Nigar: Szultánám. Fruze él.Hürrem: Miről beszélsz?Nigar: Megakadályoztam Rustem Agát. Mert van más módja megszabadulni tőle.Hürrem: Te tanácsolsz nekem?Nigar: Hogy tehetném, Szultánám? Milyen tanács? Csak meg akartalak védeni. Ha Firuze meghal, akkor téged okolnának. Jobb, ha elküldjük őt a palotából.Hürrem: Ki vagy te, Nigar? Mi a célod? És kit szolgálsz? Nem ismerek rád! Nigar: Szultánám. Megígérted, hogy segítesz revansot vennem. Addig a napig veled leszek, és téged szolgállak. Hürrem: És utána?Nigar: Nincs utána. Sötétség...Hürrem: Nigar, már elvesztetted a napot! Te már sötétségben vagy! Farkasok közé hajítalak, ha ismét ellenem cselekszel!

71/1

Süleyman: Aggódtam miattad tegnap. Olyan fáradtnak tűntél.

Firuze: Amíg mellettem vagy, jól vagyok. Te vagy az én orvosságom.

Süleyman: Jól viseled gondját Cihangirnak. Kezeiddel képes vagy csillapítani fájdalmát. Nagy szenvedéllyel szeret téged … és én is.

Firuze: Nagyon hiányzik nekem. De Hürrem Szultána nem engedi meg, hogy láthassam.

Süleyman: Átmegyünk a másik palotába. Cihangir is velünk jön, és te is.

Firuze: Azóta nem hagytam el a palotát, hogy idejöttem. Látni fogom Cihangirt!

71/2

Mihrimah: Szultánom!

Süleyman: Mihrimah!

Mihrimah: Azt mondták, a kertben vagy. Elnézést, ha megzavartalak.

Süleyman: Milyen zavarásról beszélsz? Te vagy az én napom és holdam!

Mihrimah: Már régóta nem láttalak. Nem adsz nekem egy percet se az idődből.

Süleyman: Az egész időm a tied. Mindannyian a másik palotába megyünk. Egy ideig ott is maradunk.

Mihrimah: Anya nagyon fog örülni, ha ezt meghallja.

71/3

Mihrimah: Hogy van a fivérem, Mustafa?

Süleyman: Biztonsággal megérkezett Manishába.

Mihrimah: Mehmet mondta, hogy ő meg Manishába.

Süleyman: Így van. Mi mindannyian odamegyünk, hogy láthassuk az unokámat.

Firuze: Szultána! Azt javaslom, kísérd el te is a Szultánt Manishába. Tudom, hogy már nagyon vágyódsz, hogy láthasd. Természetesen, csak a te engedélyeddel, Szultánom.

Süleyman: Most még túl korai erről beszélni … majd, ha eljön az ideje.

(Süleyman és Ibrahim távoznak.)

Mihrimah: Meg akarsz ijeszteni?

Firuze: Mi? Hogy jut ez eszedbe?

Mihrimah: Azt mondtad, vágyódsz Manishába. Szándékosan mondtad.

Firuze: Nem, én …

Mihrimah: Firuze! Hagyd. Láttuk igazi arcodat.

Firuze: Mi a bűnöm, Szultána? Hogy … szeretem a Szultánt? Hogy … soha nem hagyom el? Meg kellene értened, hiszen te magad is szerelmes vagy!

Mihrimah: Hallgass!!! Ha ezt bárkinek is elmondod, tönkreteszlek! Megértetted??!!

Firuze: Szultána! Megígérem, soha senkinek nem árulom el.

71/6

Ibrahim: Mit mondtam neked? Hogy merészelsz idejönni?

Nigar: Senki sem látott.

Ibrahim: Kifelé !!!

Nigar: „Milyen csodás lenne egy tündéri kislány, aki a te szemeidet és orrodat örökölné!”

Ibrahim: Nigar …

Nigar: Ezt mondtad nekem. Emlékszel?

Ibrahim: Nigar, menj ki!

Nigar: Megadtam neked ezt a kislányt. De elvették az életét. Még meg sem érinthettem, meg sem szagolhattam! Hatice Szultána ölte meg! Ő a te részed volt! A te véred! Lelked része! De sajnos, gyermeked gyilkosával vagy együtt. Hogyan érhetsz hozzá? Hogyan nézhetsz rá? Mikor a gyermeked vére tapad kezéhez.

Ibrahim: Ez a gyerek halva született!

Nigar: Így akarod enyhíteni lelkiismeretedet, hogy elhiszed ezt a hazugságot…

Ibrahim: Kifelé Nigar! Ki innen !!!

71/7

Rüstem: Ki vagy te, Nigar asszony? Mit keresel itt?

Nigar: Van valami, amit meg kell beszélnem veled.

Rüstem: Mondd.

Nigar: Beengednél?

Rüstem: Miért vagy itt az éjszaka közepén, asszony?

Nigar: Tudtad, hogy Ibrahim Pasa el akar innen küldeni?

Rüstem: Mindenki tudja. A parancs, hogy ne itt legyek.

Nigar: Csakhogy a Szultán nem ezt akarja. Te itt maradsz. Nem tudtad?

Rüstem: Honnan tudod ezt?

Nigar: Alábecsülsz. Már hosszú évek óta járkálok a palota falai között. Csomó mindent látok és hallok.

Rüstem: Mit akarsz?

Nigar: A Pasa ragaszkodik a döntéséhez. Előbb vagy utóbb eltávolít innen. Nekem is ez a sorsom. Nincs jövőm a Háremben. Majd hozzáadnak valakihez, és kiraknak a palotából. Megállíthatjuk őket, ha összefogunk. Nem kell olyat tennünk, amit nem akarunk. Gondolkodj azon, amit mondtam. Majd találkozunk.

71/8

Hürrem: Szultána! Azért jöttem, hogy gratuláljak neked. Ez egy kitűnő játék.

Hatice: Milyen játék?

Hürrem: Amiben együtt játszol Ibrahim Pasával.

Hatice: Ez nem játék, Hürrem. Mostantól senki sem zavarhatja meg az életünket és a boldogságunkat.

Hürrem: Van egy mondás, melyet a te drága férjed szokott mondani: „Ne ígérj olyat, amit nem tudsz teljesíteni.”

Hatice: Biztos vagyok benne, hogy ezt … neked mondta. Mert te biztos nem tudsz a képességeid felett cselekedni. És mi volt az, amit … te szoktál mondani??? „Szultánom szíve az én szerelmemmel van megpecsételve!”

Gülfem: Annyira biztos voltál ebben egészen addig, míg Firuze asszony meg nem érkezett.

Hürrem: Firuze nem marad itt örökre. Egy ilyennel nem vagyok tapintatos. Ha valaki velem mer újat húzni, az biztos vagy igazságtalan, vagy őrült.

Hatice: Te vagy a legigazságtalanabb ember a földön. Hány háremhölgynek kell még a vérét kiontani?

Hürrem: Az igazi igazságtalanság az, ha egy újszülött csecsemőtől szabadulunk meg. Ezt tetted Nigar babájával. Allah megbüntet ezért! Soha nem találsz boldogságot! SOHA!!!!

71/9

Ebu Suud: Üdvözöllek Szultánom a házamban és a kertemben! A világ Urának léptei érintik otthonomat! Most már elégedetten halok meg!

Süleyman: Kerted valóban gyönyörű. Pont ezért akartam a saját szememmel is megnézni. Naponta mennyi ügyed van a bíróságon?

Ebu Suud: Minden nap más. De 40 ügyet tudok ellátni, és az ítéletet napokon belül meg szoktam hozni.

Süleyman: Ennyi felelősség mellett hogy tudod ennyire szépen gondozni a kertedet? Nincs is időd leülni a házban, annyi rózsád van!

Ebu Suud: Szultánom! A kertem az én személyes világom. Csak itt tudok levegőhöz jutni, máskülönben nem tudnám ellátni a világ bajait.

Süleyman: Van valami, ami nyomaszt engem. Amikor a bíróságon megláttalak, azt mondtam magamnak, hogy ez az a tudás, amire szükségem van!

Ebu Suud: Isten szerelmére …

Süleyman: Köztudott, hogy a bírókat a történelem munkáik alapján jegyzi meg. Abu Al Faith új törvényeket hozott létre. Azonban őutána senki sem gondolta komolyan ezt a lépést. Miután az Ottomán Birodalom szétterült, rengeteg változásra szükség volt a Birodalmon belül. Természetesen, ezek mind fontosak. De ha a jelenlegi törvényeket nézed, láthatod, hogy a változó körülményekhez már nem alkalmazhatóak. Mi a véleményed?

Ebu Suud: Szultánom! Beszélgetésünk kezdetén azt kérdezted, hogyan tudok a kertemre is odafigyelni a sok munkám közepette? Tulajdonképpen nincs különbség a között, hogy mit csinálok a bíróságon vagy a kertemben. Mert ezek a virágok olyanok, mint az emberek. Például, ha nem adok többé vizet egy rózsának, az elszárad. Ugyanez történik az emberekkel, ha nem biztosítasz nekik igazságot. Ami a rózsákat illeti … a vízmennyiség a legfontosabb. Ha kevés vizet adsz neki, elszárad. De ha túl sokat, akkor is meghal. Ugyanez van az emberekkel. Meg kell találni a megfelelő ítéletet.

Süleyman: Kezdj el gondolkodni a törvénykönyvön, Ebu Suud Efendi. Javítsd ki az összes hibát. Részletes beszámolót akarok erről a munkáról.

Ebu Suud: Parancsod szerint, Szultánom. Ha ajánlhatok valakit segítségül, nagy megtiszteltetésnek venném.

71/10

Hatice: Elmondták neked az okát?

Firuze: Nem, de Mihrimah beszélt a Szultánnal, amikor mellette voltam. Ő az egyetlen, aki visszautasítja, hogy velük menjek.

Hatice: Allah! Biztos Hürrem küldte. Firuze! Ne szállj szembe Mihrimahval, mert a Szultán kész érte mindent szétrombolni.

Firuze: Tudom.

Hatice: Próbáld meg visszanyerni a te oldaladra.

Firuze: Szeretem őt. Egy nap majd meg fog érteni.

Hatice: Helyes! Most Hürrem harcol erősen. Még nem győztük le … de le fogjuk! Hibát fog elkövetni. Csak egy megoldás létezik. Tudod, a Szultán csak a csütörtököt tölti vele. Ha meg tudod változtatni ezt a szabályt, sokat nyerhetsz. Ekkor lenne vége Hürremnek.