68.rész Leirása

‎68. rész

Haticét sokkolja, mikor meglátja Nigart a palotában. Nem érti, hogy Hürrem, hogy tud olyan valakit védelmezni, aki bántotta őt. Mahidevran azt mondja, hogy nem kéne itt lennie, hiszen száműzték őt a palotából. Hürrem szerint viszont, Nigar már megszolgálta a büntetését. Viszont azok, akik őt magát bántották, és itt Fatmára mutat, még mindig nincsenek megbüntetve. Hatice négyszemközt akar Hürremmel beszélni. Azt kérdi, miért teszi mindezt? Hürrem azt válaszolja, hogy a háborút éppen ő indította el. Hürrem provokálja: azzal, hogy meglátta a férje igazi arcát, most fél, hogy mikor hazajön, meglátja Nigart, akkor vele akar majd élni. Ekkor próbálja Hatice megütni, amit Hürrem elhárít. Ekkor Hatice emlékezteti, hogy ő a Szultána, Hürrem meg visszavág, hogy ő meg a Szultán törvényes felesége! Iskender dühös lesz, mikor meglátja seregének embereit az akasztófán végezni, Ibrahim megvádolja, hogy Iskender megkifogásolta Ibrahim Süleymanhoz való viszonyát. Nigar tudni szeretné, hogy Hürrem miért mentette meg, és miért vitte vissza a palotába? Ha Hatice ellen akarja őt felhasználni, akkor mondja meg, mert ő volt az, aki miatt Hatice palotájába vitték. Hürrem szerint össze kéne fogniuk, hogy amikor Ibrahim visszatér, talán ővele szeretne élni, ami segíthetné elviselni a fájdalmát. Nigar azt válaszolja, hogy ő már senkiben sem bízik meg, és azt sem hiszi, hogy ezt a fájdalmat csillapítani lehet. Hatice és Mahidevran ragaszkodnak ahhoz, hogy Nigar elhagyja a palotát, Hürrem viszont kijelenti Musztafának, hogy a Szultán utasítása nélkül semmit sem tesznek. Mikor Hürrem elhagyja a szobát, Musztafa meglepi a két Szultánát: Ibrahim fog dönteni a kérdésben, mikor hazatér. Sümbül elárulja Nigarnak, hogy miért Hürremet szolgálja: mert ő a négy herceg édesanyja, így övé a legnagyobb hatalom. Rustem Pasha értesíti Hürremet, hogy Ibrahim Serasker Szultánnak hívatja magát, mire Hürrem azt mondja, hogy Ibrahim legrosszabb ellenfele saját maga. Amikor Hürrem és Mahidevran a kertben találkoznak, Mahidevran azt mondja, hogy mikor az ő fia lesz a Szultán, akkor neki lesz előjoga elfoglalni Valie szobáját. És különben is, Hürrem már elvesztette a Szultán kegyét, amióta a másik nővel találkozott. Hürrem ekkor azt válaszolja, hogy ha a Szultán megjön, elmesélni neki Mahidevran terveit. Mahidevran meg azt feleli, hogy HA egyáltalán visszatér…A Szultán, látva, hogy Ibrahim felvette a páncélját, figyelmezteti, hogy ez a páncél még nem csinál belőle szultánt. Ibrahim azzal vádolja Iskendert, hogy őmiatta veszítették el a csatát. Mert azt állította, hogy a sereg túl fáradt, hogy először menjenek Tabrizba, így Bagdadot választották, ahol viszont nem várt eredményt értek el. A Szultán bizottságot hív össze, ahol megtudja Iskendertől, hogy milyen kivégzéseket hajtatott végre Ibrahim, ill. a zsarolásai is napvilágra kerültek. A Szultánt nagyon feldühíti Ibrahim döntései. Mikor Iskenderrel négyszemközt maradnak, megtudja, hogy Ibrahim szultánnak hívatja magát. Süleyman kritizálja Iskendert, utasítja, hogy nem lépje túl a határt, és ne vádolja meg ilyen dolgokkal a nagy Vezírt. Ibrahim megtudja Rustemtől, hogy a hírvivő leesett a lóról és kitörte a nyakát. Sümbül levelet visz Hürremnek a Szultántól: „Bárcsak a tenger hullámai hozzám sodornának …” Aztán észreveszi, hogy a nevet kitörölték. Rájön, hogy ez egy szerelmes levél, amit NEM neki címeztek! Ekkor döbben rá, hogy az a nő, nem Nadia volt, hanem valaki más. Hatice is tudomást szerez a levélről, Gülfemnek mondja, hogy Süleyman azt Firuzénak írta, és csak véletlenül került Hürrem kezébe. Hürrem, miután rájön, hogy ez egy játék ellene, Haticéhez megy. Hatice elkezd vele gúnyolódni: ő már nem egy fiatal lány, több gyermeke is van, így természetes, hogy Süleyman egy másik nőbe szeretett bele. Hozzáteszi, hogy jobb lenne, ha Hürrem hozzászokna ehhez, ahogy Mahidevran is tette, mikor ő (Hürrem) Süleyman életébe lépett, és ahhoz is szokjon hozzá, hogy nem ölhet meg senkit! Ekkor Hürrem sírva rohant a szobájába, ahol elégette a levelet. A Szultán Perseust kéri, hogy feladja az Ottomán Birodalmat. Majd Ibrahimot hívatja. Elmondja neki, hogy mint korábban is mondta, amit Ibrahim takargat, az nem erőssé teszi, hanem gyáva emberré. A szemei nagyon árulkodóak, mert félelmet tükröznek. A Szultán csodálkozik, hogy lehetséges az, hogy az az ember, akit ő bátyjaként és barátjaként tisztelt, megcsalja ezt a bizalmat és a húgát! Süleyman azt is mondja Ibrahimnak, hogy köszönje Allahnak, hogy Hatice nem válik el tőle, és figyelmezteti, hogy nem tudja állandóan megmenteni. Ebéd közben Mahidevran arról beszél, hogy már várja azt az időt, amikor fia fog uralkodni, mert akkor az összes ellenségeiket elküldik a palotából. Musztafa mérges lesz, mert ő mindig egészségesnek akarja tudni az apját. Gülsah megfenyegeti Fatmát, hogy mondja el, ki töltötte az éjszakát a Szultánnal, de mindhiába. Ehelyett, Afife Hatun megbünteti, mikor látja őket vitatkozni. Rustem összetépi Hatice levelét, amelyben értesít a Szultánt Nadia haláláról, és Hürrem gyanújáról. Még egy sikertelen harc, és Ibrahim ismét megvádolja Iskendert. A Szultán magyarázatot követel. Iskender elárulja, hogy Ibrahim hagyta a csapatot bevonulni Tabrizba, Ibrahim meg megvádolja Iskendert, hogy ellopta a zsoldot. A Szultán bizottságot hívat össze, hogy eldöntsék, bűnös-e Iskender vagy sem. Firuze azt kérdi Haticétől, hogy miért adta Hürremnek a neki szánt levelet? Hatice csak annyit felel, hogy ennek így kellett történnie. Firuze azt állítja, hogy Hürrem nagyon rendes vele, mire Hatice óvatosságra inti, nehogy Hürrem tudomást szerezzen a légyottról Süleymannal. Cihangirnak fájdalmai vannak. Gülsah elmegy megkeresni Firuzét, akit Hatice társaságában talál, és hallja is, miről beszélgetnek. Ekkor Hatice tömlöcbe veteti. Nigar tudomást szerez Gülsah bebörtönzéséről, és mikor lemegy hozzá, Gülsah elmondja, hogy Firuze volt az a lány, aki a Szultánnal töltötte az éjszakát. Ibrahim zsaroló levelet ír Ulam Pashának, hogy bizonyítsa be, hogy Iskender ellen van. Iskender látva vesztét, megígérteti Rustem Pashával, hogy vigyázni fog, az Ottomán Birodalom kiveti magából Ibrahim Pashát. Nigar azt az utasítást továbbítja Gülsahnak, hogy Hatice vénáját át kell vágnia, hogy öngyilkosságnak tűnjön. A katonai bíróság Iskendert kivégzésre ítéli, a Szultán a vádakat hallgatva látja, hogy Ibrahimot sokkolja a dolog. Ibrahim gúnyolódik Iskenderrel, hogy ez a szituáció hogyan jött létre, erre Iskender azt feleli, hogy mindenki meg fog halni, és majd egy másik világban találkoznak. Ibrahim azt mondja, hogy ő hősként fog meghalni egy csatában, mire a másik, hogy soha nem tudhatja. Talán a szultán utasítására fog meghalni. Éjjel a szultánnak rémálma van. Iskender jelenik meg előtte, aki a Szultánt hibáztatja, hogy nem akadályozta meg a kivégzését, miután tudja, hogy ő ártatlan. Pániktól felriadva megígéri magának, hogy még mielőtt az évnek vége, Ibrahim szenvedni fog, meg fog halni, mert arra kényszerítette, hogy ártatlan embereket öljön. 

Párbeszéd

Hürrem: Szultána.Hatice: Végre itt vagy. Már vártalak.Hürrem: Nem gondoltam, hogy vársz. Te írtál levelet, mintha az a szultántól származott volna.Hatice: Mivel már el is olvastad, láthattad a szultán pecsétjét. Persze, ha elhiszed. Ha nem akarod, hát ne tedd. Ne csapd be magad, ez az igazság. Ez egy szerelmeslevél, amit Hünkiaram írt, de nem neked. Teljesen világos, hogy van

 egy másik nő a szívében. Hürrem: Nem. Ez lehetetlen. Hatice: Miért nem? Nem hiszed, hogy elhagyhat téged? Csak nézz a tükörbe! Már nem az a fiatal lány vagy, aki évekkel ezelőtt érkezett. Öt gyermek édesanyja vagy.Tudom, hogy most erőre van szükséged, hogy elfogadd ezt a nehéz helyzetet. Az élet gyorsan halad. Idősek leszünk. Most ugyanazon mész keresztül, amin Mahidevran. Ne bízz a szolgáidban, az ő erejük nem elegendő, hogy ezt a szerelmet megöljék. Még akkor sem, ha nem maradt több gyönyörű nő a Háremben, ha mindegyiket megfojtottad, akkor sem találsz megoldást a problémádra. Ez a nő fogja a vesztedet okozni, Hürrem.

Ibrahim: Hünkiaram! Bocsáss meg, hogy zavarlak, de ez fontos. Süleyman: Beszélj.Ibrahim: Iskender Celebi. Nem tett meg minden óvintézkedést annak érdekében, hogy biztonságban juttassa el a sereget Bagdadba.Ennek eredményeképpen elvesztettük csomó fegyvert, a katonák fáradtak, betegek. Ilyen körülmények között, valamint a te jóváhagyásoddal, felmentem Iskendert tisztéből. Süleyman:Hívd ide Isk

endert.Ibrahim: Hünkiaram.Süleyman: Iskender Celebi. Ibrahim Pasha téged tart felelősnek, ami a hadsereggel történt. Magyarázd meg!Iskender: Visszautasítom ezeket a vádakat, Hünkiaram! Minden tőlem telhetőt megtettem, sőt még többet is! A felelősség egyedül a Pashát illeti. Ibrahim Pasha volt, aki kezdettől fogva Tabrizba akart vonulni. Ibrahim: Hünkiaram, mikor különváltunk tőled, az összes felelősséget átadtam Celebinek, mert neki nagyobb a tapasztalata. Az ő utasításai szerint cselekedtünk. Veszteségeink hatalmasak, és csak nőni fognak. Iskender Celebi katonái megpróbálták ellopni a seregem kincseit.Iskender: Ez nem bizonyított! Valaki megpróbált csapdába csalni!Süleyman: Ezek komoly vádak. A katonai bíróság el fog járni ez ügyben, hogy meglássuk, bűnös vagy-e vagy sem. 

Ibrahim: Hünkiaram, napokig váratttak, hogy beszélni tudjak veled. Végül, itt vagyok. Itt állok előtted. Süleyman: Mit akarsz mondani, Ibrahim? Mit akarsz mesélni? Hogy szultánnak hívatod magad? Vagy, hogy megcsaltad Haticét? Már annyiszor figyelmeztettelek, hogy amit el akarsz titkolni előlem, az nem erősít, hanem csak gyengít téged. Nézd, ott a félelem a szemedben!Ibrahim: Bocsáss meg, Hünkiaram! Bárcsak el tudnám neked mondani, a szívem lelkesedését! Süleyman: Ha a örömről akarsz beszélni, nem foglak meghallgatni. Több éve élsz együtt ezzel az asszonnyal.Van egy házad. Gyermeked is született tőle. Egy teljesen más, elkülönült életet építettél fel magadnak. Tőlem távol! Egy rejtett életet éltél. Elrejtőztél tőlem! Csak Allah tudhatja, mi mindent rejtegetsz még előlem!Ibrahim: Hünkiaram!Süleyman: Hála Allahnak, Hatice meggondolta magát a válást illetően! Megbocsátott neked. Hozzád van kötve végtelen szerelemmel. Közös gyermekeitek vannak. De én? Ibrahim, én hogy bocsássak meg neked?!Ibrahim: Mindent elfogadok, amit döntesz felőlem, Hünkiaram!Süleyman: Barátnak neveztelek. Testvéremnek neveztelek. Csak egy dolgot akartam tőled, a barátságodat. Csak és kizárólag a barátságodat. Világos, hogy az arroganciád ismét legyőzött téged. Mindezek ellenére, hogy magyarázod, hogy szultánnak hívnak?Ha „Holdfénynek” hívatod magad, fordulj meg, nézz bele a fénybe, Ibrahim! Figyeld meg, honnan verődik vissza a fény! Milyen kár!!!!! Ahányszor hátra fordulok, mindig ugyanabban a gödörben látlak. És mindig nyújtottam a karomat, hogy kihúzzalak onnan. De ezúttal nem segítek, Ibrahim. Akár ki tudsz mászni egyedül a gödörből, akár meghalsz benne. Elmehetsz. 

68/1

Iskender: Ibrahim Pasa! Mi történik itt? Miért végezték ki őket?

Ibrahim: Nem tudtad, hogy ezt a te embereid csinálták?

Iskender: Nem.

Ibrahim: Idegeneknek álcázták magukat és megpróbáltak rárontani a kincstár védelmére.

Iskender: Én ezt nem hiszem.

Ibrahim: Ne próbáld megvédeni ezeket az árulókat! Tetten érték őket. Ulam Pasa fogta el őket, miközben tevékkel cipeltették ki az aranyat. Megkapták tettükért a büntetést. Iskender! Te, mint a Szultán megbízottja, te felelsz a sereg pénzéért. Ez a módja, hogy megőrizd a Szultán bizalmát? Vagy te is közreműködtél ebben az árulásban?

Iskender: Áhh!!! Nekem semmi közöm ehhez! Hogy vádolhatsz engem ilyen szégyennel?

Ibrahim: Nem akarok erre a lehetőségre gondolni, mert ugye senki sem lépi túl a határait, nem igaz? De az világos, hogy elhanyagoltad a munkádat és ezért felelni fogsz a Szultán előtt.

Iskender: Neked is felelned kell a Szultán előtt, Pasa.

Ibrahim: Tudom, mivel próbálkozol, Iskender Pasa. Megpróbálsz bukott vezetőként feltüntetni a Szultán előtt és kegyvesztetté tenni a Szultán szemében. Mind haszontalan. Senki sem állhat közém és a Szultán közé. Megértetted? Most figyelj és tanulj. Tetteddel a katonáid sorsára jutsz.

68/2

Ulam Pasa: Mondtam az embereidnek, hogy ők voltak a legjobbak.

Iskender: Most már te is közéjük tartozol, Ulam Pasa!

Ulam Pasa: Én abbahagyom, uram. A Pasa megkérte a Szultánt, hogy jöjjön ide. Be kéne fejeznetek a harcot egymás ellen.

Iskender: Ne prédikálj nekem! Inkább azt mondd el, hogy történt!

Ulam Pasa: Egyik emberem észrevette őket és jelentette nekem. Én meg beavatkoztam. Nem láttam, hogy ők a te embereid, mert megváltoztatták ruházatukat.

Iskender: Azt hittem, megbízhatok benned!

Ulam Pasa: Eljött a szövetkezés ideje, Iskender Pasa. Sah Tahmasb összegyűjtötte csapatát és elindult ellenünk Kezlagából.

Iskender: Nem hiszem… De hagyd, hogy Ibrahim „Szultán” foglalkozzon ezzel.

Ulam Pasa: Ő annyira merev, és már számtalan időt töltött a Szultánnal.

Iskender: A halállal játszik és nem tud róla…

68/3

Ibrahim: Csapdát állítottak nekünk Kezlagában, Szultánom. Tahmasb Shaah kihasználta ezt a csapdát és sereget toborzott ellenünk. De mikor Mozafar Khan 10.000 katonával minket támogatott, Tahmasb visszavonulásra kényszerült. Végül, Tabriz és környéke a mi fennhatóságunk alá került.

Süleyman: Mi lett volna, ha Mozafar nem segít? Mit tettél volna akkor? Hogy tudnád ezt nekem tisztázni? Már az elejétől tévedtél Pasa. A rossz utat választottad. Bagdadban kellett volna várnod rám és nem Tabrizban, ahogy azt megbeszéltük. A csatát a bagdadi alapokra építettük.

Ibrahim: Bocsáss meg Szultánom, de te mindig azt mondtad, hogy a legjobb módja a győzelemre a leggyorsabb. Hála az égnek, hogy győzedelmeskedtünk! Tabriz Tahmasb szíve és Bagdadot bármikor elfoglalhatjuk, amikor csak akarjuk.

Süleyman: Ez az egyetlen ok, hogy megbocsátok neked. Köszönjük Allahnak, hogy beléptél Tabrizba.

68/4

Iskender: Szultánom, mint azt már te is tudod, a tél folyamán … nem maradhatunk tovább Tabrizban.

Süleyman: Mit javasolsz?

Iskender: Hogy menjünk gyorsan Bagdadba és hogy a sereg már a telet ott töltse. Tavasszal visszatérhetünk Tabrizba.

Ibrahim: Szultánom, a telet itt kellene töltenünk. Kemény az út, a sereg fáradt és zavart. A fegyverek cipeléséhez nagy erőre van szükség. Ha most nekiindulunk e nehéz útnak, sokat veszíthetünk.

Iskender: A hadsereg nem maradhat itt úgy, hogy semmit nem csinál, Szultánom. Mindenki boldog lesz, hogy kiveheti hasznát a háborúból, mikor megtámadjuk Bagdadot. Én minden előkészületet megteszek.

Süleyman: Akkor készülődj, Iskender Celebi. Megyünk Bagdadba.

Ibrahim: Szultánom…

Süleyman: A döntést meghoztam.

Ibrahim: Tahmasb készen áll arra, hogy mi elmenjünk, Szultánom.

Süleyman: Nem maradhatunk itt örökre, Pasa. Mit tehetnék, hogy megakadályozzuk? Új államot akarsz építeni?

Ibrahim: Értesítettek az ötletemről. Kérlek, engedd meg, hogy elmagyarázzam.

Süleyman: Nincs szükség magyarázatra, Pasa. Sosem lehet ország az Ottomán Birodalmon belül, főleg nem külföldi. Feltételezzük, hogy megépíted. Ki fogja vezetni? Te?

Ibrahim: Áh! Az én helyem melletted van.

Süleyman: Az eredmény ugyan az. Ha az egyik fiamat állítanám oda és nem téged, akkor egy nap ellenségemmé válna. A tárgyalásnak vége. Mindannyian elmehettek.

Ibrahim: Szultánom.

Süleyman: Távozhatsz, Pasa.

68/5

Iskender: Ez a Pasa utasítása, Szultánom. Azt írja, „Ibrahim Szultán”.

Süleyman: Biztosan kell, legyen magyarázat erre.

Iskender: Kértem, Szultánom. A katonák folyamatosan azt hangoztatják, hogy egy sahhot csak egy másik sah tudja legyőzni. A Pasa azért csinálta ezt, hogy elhallgattattassa őket.

Süleyman: Van még valami?

Iskender: Idegesek voltunk a csata alatt, Szultánom. A Pasa nem hallgatott rám, és nem fogadta a tanácsaimat. A végén kivégeztetett 30 kitűnő katonát ismeretlen okból, mondván megtámadták a sereg kincstárát. De ez lehetetlen és ha …

Süleyman: Ha ez Ibrahim hibája, Pasa, osztozol hibájában. Hogy vonhatod ki magad ebből?

Iskender: Én …

Süleyman: Távozhatsz.

68/6 (Na, most hányok!)

A szívem csapdában, én fájdalmam, én kívánságom, Firuze! A lelkem része vagy. Itt a nap nyugszik. Itt az ég olyan, mint a tenger hullámai. Miért nem hozzák el nekem ezek a hullámok ide az én Firuzémat? Én vagyok a szerelem királya. A szív az én jegyzetem és asztalom. Az én tisztem leírni e szavakat, hogy feszülés és gyötrelem. Nyafogásom zeneként hat. Mellkasom lyukas, mint egy fuvola. A távozás a gyötrelem helyszínévé változott. Ha a szerelmem félig nyitott szájjal csókol, mit adjak cserébe, ami felér e csókkal? Ezer lelket feláldoznék egy ilyen csókért! Óvakodj a tekintetedtől, mert szerelmednek nem biztonságot, hanem halált ad. De ajkaid az életet garantálják, épp úgy, mint leheleted. Arcod fényétől és tüzétől égek egyszerre … mert Muhibi azt mondta, hogy a szépséged kedvéért égek … TŰZ … ÉGESS !!!

68/8

Süleyman levele Tahmash Sah, a Perzsa királyhoz

„Tahmash Bahadir! Tudom, mikor utasításaim elérnek hozzád, neked meg kell szegned azokat. Az összes terület az én fennhatóságom és hatalmam alá került. Több szultán is letérdelt az ajtóm előtt és vált a trónom szolgájává. Ez a trón a világ mentsvára. Miért jöttél a palotámba? Ez és az irodám a világ központja! Felajánlom neked, mint férfinak, hogy szolgálj engem. Önteltséged és beteges gondolkodásod késztettet arra, hogy hozzád forduljak. Úgy döntöttem, hogy létrehozok egy birtokot Toranból, Saierből, Samarkandból és Horasanból Tabrizban és talán még Perzsiában is. Ha nem szégyenkezel a katonáid, hát szégyenkezz a feleségeid előtt! Ha igazi férfi vagy, gyere a csatamezőre és nézz szembe azzal, amit Allah neked rendelt! Aztán eldönthetjük, ki kormányozza Tabrizt. Ne hidd, hogy ha úgy vadászol, mint a róka, miközben az oroszlán távol van, az igazi férfira vall! Ha nem jössz, hordd mostantól ezt a felöltőt. És soha többé ne tedd fel koronádat a fejedre! És ne nevezd magad igazi férfinak!”

9

• Ibrahim: Elnézést, hogy zavarlak Nagyuram, de ez egy fontos probléma
  Szulejmán: Mondd hát!
  Ibrahim: Iskender Celebi. Nem tesz semmilyen óvintézkedést, hogy a sereg biztonságosan átjusson Bagdadba, ennek eredményeként sok fegyvert veszítettünk, a katonáink betegek és fáradtak. Így, ezek után a beleegyezéseddel elbocsátom Iskender Celebit a pozíciójából
  Szulejmán: Hívatom Iskender Celebit.
  Iskender: Nagyuram?
  Szulejmán: Iskender Celebi, Ibrahim pasa téged tart felelősnek a hadsereg állapotáért. Magyarázd ezt meg!
  Iskender: Elutasítom ezeket a vádakat Nagyuram. Mindent megtettem amit lehetett, talán még többet is. A felelősség a pasát terheli. Ő vonszolt minket Tabrizba a kezdetekkor.
  Ibrahim: Nagyuram, mikor elváltak seregeink a tieidtől. Iskender Celebit tartottam felelősnek, mert több tapasztalata volt.. Az ő utasítása szerint cselekedtünk, de veszteségeink nagyok és egyre csak nőnek. Iskender Celebi harcosai megpróbálták kifosztani a hadsereg kincseit.
  Iskender: Erről én semmit nem tudok, valaki csapdába akar csalni!
  Szulejmán: Ezek nagy és erős vádak, amelyek bűnösként tüntetnek fel! Katonai bíróság elé fogsz állni, akár bűnös vagy, akár ártatlan!

68/10

Ibrahim: Szultánom! Iskender Celebi tárgyalása befejeződött.

Süleyman: Seregem bírója, Mohy Al Din, mondd el véleményedet a tárgyalásról.

Mohy Al Din: Szultánom! Iskender Celebi bűnössége minden kétséget kizáróan bebizonyosodott. Ő a felelős azért a veszteségért, ami a katonákat érte, miközben Tabriztól Bagdad felé haladtunk. Iskender Celebi vesztegetéssel növelte vagyonát. Ezt Al Saiad Ali, a bevételt regisztráló aga tanúvallomása bizonyítja. Mindezen vádak eredményeként Iskender Celebit ki kell végezni. Egész vagyonát át kell szállítani egy biztonságos épületbe. Mindez, természetesen rajtad áll, Szultánom.

68/12

Az olasz partoknál

Hizir Reis: Hol van Julia Gonzaga?

Katona: Biztosak voltunk benne, hogy a palotában van, de mikor emberünket megtámadták, az utolsó pillanatban sikerült megszöknie.

Hizir Reis: Ibrahim Pasa kért minket, hogy fogjuk el a nőt. Küldj valakit álruhában oda, hogy kövesse, és amikor megtalálja, azonnal értesítsen minket. Biztos Rómába fog menekülni.

Katona: Nem hiszem, Hizir Reis. A Pápa elmenekült, mert azt hiszik, azért jöttünk, hogy megtámadjuk Rómát. Julia Gonzaga Montoyába ment.

Hizir Reis: Róma várhat. Most Tunézián a sor és csak aztán mehetünk Gonzaga után.

68/13

A lélek egyfajta páncél, Ibrahim … egyfajta öltözék. Viselned kell, mielőtt ő visel téged. Ez az a hely, ahonnan jöttél. A hely, amit akartál, a munkahelyed. A legmagasabb rangot kívántad és elérted. Magasabbra nem is törhetsz, viszont le is eshetsz róla. Éppen ezért, hagyj mindent félre. Óvd magad attól, hogy a magasról leesel. Gondold át alaposan, érzelmek nélkül, hogy mit akarsz lépésről lépésre elérni. Szabadulj meg a gátló tényezőktől. Csak koncentrálj minden idegvégződéseddel az igazságra. Semmi sem vonhatja el a figyelmedet … sem a világ tárgyai … sem tengerei … SEMMI !!!

68/14

Minden és mindenki a sötétség és csend birodalmában van. Még a fény is. A sötétség és csend nem azt jelenti, hogy láthatatlan és hallhatatlan. Hanem az erőt képviselik. Valójában a sötétség a fény, Süleyman. A hang, ami álomból felriaszt, az pedig a csend. Egy férfi olyannak lát másokat, mint ő maga … nincs különbség … nem ellentétek. Minden ugyan az, főleg, ha a férfi kedveli a többi embert és ők is viszonozzák azt. Minél többet kap, annál jobban megtelik szeretettel. Legbelül eggyé válik velük. Viszont kívülről megmarad külön magának. De, mikor a lelke fáj, a szívében megőrzött emberek hirtelen megváltoznak, ellenségekké válnak, és megpróbálnak a szívéből kikerülni. A két „világ” összecsap és végül a belső világ megsemmisül.