Csodálatos Század Viki&Henni forditásai Szulejmános oldal párbeszédei a magyar részekből

A blogban található összes fordítást szerzői jogvédelem illeti. Annak bármilyen formájú felhasználásához a tulajdonos írásbeli engedélye szükséges!Csodálatos Század Viki&Henni forditásai a török részekből Szulejmános oldal párbeszédei a magyar részekből

2014. június 16., hétfő

139.rész Finálé

Defne: "Nurbanu, könyörgöm, ne!! Hagyd abba a zsarnokoskodást! Nurbanu: Én is anya vagyok. És épp ezért kell ezt tennem. Fogjátok el! Defne: Soha nem fognak elvenni tőlem. Soha nem szakíthatnak el minket egymástól! Suleyman: Tehát még több fájdalmat kell megélnünk ezen a földön. Nurbanu: Mihrimah Sultan egy kígyó, kinek szemében bosszúvágy él. Gulfem: Nem alszol jól? Hogyan is tudna nyugodtan aludni az, aki saját gyermekét ölette meg? Mihrimah: Az egekig magasztalhatod a trónodat. Az én szememben csak egy testvérgyilkos vagy! Gulfem: Akármilyen tragédiák is történtek velünk, mindnek te vagy az okozója!


2.elözetes egyben filmünk utolso elözetese

Suleyman: Mehmet Pasha... Azonnal készüljetek elő, hadjáratba megyünk! Mihrimah: Mi lenne, ha a Pasha vezetné és te később csatlakoznál? Suleyman: Ez a hadjárat más.. Ez lesz az utolsó.. Ismeretlen: Ha elhagyod a palotát, többé már nem térhetsz vissza. Selim: Ő az a király, aki térdre kényszerítette a világot maga előtt és felfoghatatlan nagyságú földet hódított meg. Nem szomorúan vagy szorongva megy a halál felé, hanem vidáman. Mihrimah: Ezúttal már nem tér vissza Szümbül.. Talán már sose láthatom újra.. Suleyman: Szigetvár nagyon fontos szemomra. Szigetvár nem csak egy egyszerű vár. Szigetvár a hitem és reményem! Suleyman: Oroszlánjaim! Egy utolsó alkalommal akarom, hogy mondjátok "Besmele" és azt akarom, hogy legyőzzük az ellenséget!! Istenünk akaratával, ez lesz a mi napunk! Győzelem és mennyország lett sorsunknak írva! Hiszem, hogy mielőtt új nap virrad, Szigetvár elesik! Suleyman: "Azonnal támadjatok! Nem lelek békét, amíg Szigetvár nem a miénk! Sokullu: Ahogy óhajtod Nagyuram. Pargali Ibrahim: Gratulálok, Nagyuram! Szigetvár mostantól az Oszmán birodalom része!

1.rész
Egy hírvivőt látunk, aki Sokollut értesíti: Gratulálok Méltóságos Nagy Vezír! Az utolsó két erőd is elesett! Szigetvár mostantól az Oszmán Birodalom része. Sok: Istennek hála. Nagyurunk örülni fog ezeknek a híreknek. Sokollu belép a sátorba, meghajol, majd így szól: Kívánságod teljesült Nagyuram. Szulejmán monológja: Mi történik a szívvel, mely Ádám fiáé, mikor meghal? Amikor a megmaradt vér és lélek eltűnik a testből? Felfedezi, hogy a király szívében több is van a győzelmeinél. A szívem csordultig teld szefetettel, barátsággal, költeményekkel és levelekkel, melyek isteni gényben születtek.Fejem a csillagokkal együtt a magasban van. Az utam sötétnem tudom, hogyan hozhat teljességet, a mélyen lévő áldott föld. Sötétségem a földből fakad. Világosságom az égből. A halott Szulejmánt látjuk... Visszajátszás, a sorozat legeleje: 1520, Manisa. Hírvivő: Szulejmán aga vagyok, a hadsereg képviselője. Hírt hoztam Hercegemnek Piri Mehmet Pasa Nagy Vezírtől. A fiatal Szulejmán herceg elveszina levelet, majd elolvassa: "Az esti ima után Szeptember 22-én a Méltóságos Szelim Szultán Han a túlvilágra költözött sátrában, a corlu-i táborban. Szulejmán hercegünknek amilyen hamar csak tud, a fővárosba kell jönnie." Ibrahim felismeri a helyzetet, érti mi történik, megfogja a kardot, letérdel, majd bejelenti az új szultánt: Nagyuram, Méltóságos Szulejmán Szultán Han, az Oszmán Birodalom és minden oszmán rád vár. Mindenki meghajol új szultánja előtt.

A jelenben Szulejmán ülve fogadja fia jókívánságait: Áldott Eid-et. Szulejmán nem mosolyog rá. Szelim: Nagyon úgy tűnik, Murat hercegem már nem ér ide az Eid-imákra. Mivel ahogy tudod, nagyon sok utat lezártak az árvízek és havazások miatt Suleyman: Ha épségben megérkezik, az teljesen rendben van. Sokullu: A kíséreted kint vár a kertben. Ahogy elrendelted, a Suleymaniye mecsetbe megyünk Szul: Rendben Szulejmán fel akar állni, de a fájdalmai miatt nem képes. Szelim: Nagyuram, ha óhajtod, imádkozhatunk a palotai mecsetben is és majd máskor meglátogatod a Suleymaniye-t. Mihrimah Hürrem egykori szobájában van. Mih: Szelim hol van? Szüm: Az uralkodóval, a szobájában. Mih: Azt hiszi elkerülheti azt, hogy egymás szemébe nézzünk. Azt hiszi, hogy az idő begyógyítja sebeimet és eloltja gyűlöletem. Biztisan tudom, hogy eljön majd az idő, mikor elbeszélgetek vele arról, hogy mit tett Beyaziddal. Sumbul: "Sultanim, mindenki rád vár a háremben, hogy elkezdhesdük az Eid-ünnepséget. Nurbanu-t is meghívjuk? Sumbul: A szobában kell maradnia. Mihrimah: Eljön majd az ő ideje is. Személyesen adom át neki az Eid-ajándékom. Sumbul: Esküszöm, ha megboldogult Hürrem szultánánk látná, hogyan küzdesz ez ellen a velencei asszony ellen, homlokon csókolna téged. Mihrimah: Az ami Beyaziddal történt, ébeti a szívem. Csak néhány emlékem maradt róla.. Sumbul: És ami a gyerekeivel törzént.. Főleg, ami a mi kicsi hercegünkkel.. Mihrimah: Mehmet csak három éves volt.. Álmomban még mindig megjelenik..

Visszajátszás: Defnét látjuk egy tőrrel. Defne: Vissza! Nem fogtok elvinni! Megszúrja az egyik agát, aki kötedett vele. Nurbanu érkezik: Defne. Már vége. Vesztettél. Át kell adnod az agáknak Mehmet herceget. Defne: Gyere, gyere próbáld meg, de akkor kitépem a mocskos szíved a helyéről! Nur: Defne. Már vége. Fogadd el. Defne: Nurbanu, ne.. Könyörgöm, fejezd be. Ha megölöd gyermekem, hogyan nézel a sajátjaid szemébe? A véres kezeiddel simogatod majd fejüket? Könyörülj, te is anya vagy.. Nur: Igaz.. Én is anya vagyok. Ezért kell ezt tennem. A saját gyermekeimért. Defne: Csak azt kérem Istentől, hogy minden alkalommal árnyékolja be boldogságod gaztetteid emlékével! Nur: Fogjátok el azt az asszonyt! Törd be az ajtót! Defne: Soha nem vehetnek el tőlem! Soha nem választanak szét minket, rendben van, fiam? Megcsókolja a kezét. Nurbanu őröket küld a kertbe, ha esetleg arra menekülnének Defnéék. Majd az őrökre kiált, hogy gyorsan nyissák ki az ajtót! Végül a szobában meglétja Defnét, aki öngyilkos lett kisfiával együtt.

A jelenben Nurbanut köszöntik lányai Eid alkalmából, ehyikük fiát is bemutatja, akit Mehmetnek hívnak. Nur: Bárcsak másmilyen nevet adtál volna neki. Lány: Miért? Nur: Talán neki hosszú és szerencsés élete lesz. Ez a név rossz emlékeket idéz fel bennem, ezért. Egyébként pedig, peg kell tanulnunk a múlt fájdalmaival élni. Nurbanu: Mindhármótoknak csodálatos házassága van. Férjeitek, Piyale, Hassan és Sokollu fontos rangot képviselnek az államban. Ha értékelitek őket, ők is értékelni fognak titeket. De azt se felejtsétek, hogy szultánák vagytok és ők a ti szolgáitok. Ha hűségesek maradnak hozzátok, fényes jövő áll előttük. A trón és a hatalom minden fájdalmunkat kárpótolja majd! Selim Sokolluval elhagyja Szulejmán szobáját. Szelim: Az a fájdalom, melyen apám keresztül megy, rettenetes. Sok: Nehéz szíved elől elrejteni azt, amit szemeddel tisztán látsz Hercegem. Nagyurunk egészsége napról napra romlik. Óvatosnak kell lennünk. A halált senki nem kerülheti el, mindenkinek szembe kell nézni Ádámmal.Selim: Mint Nagy Vezír, figyelj Nagyurunk egészségére. Légy mellette, ennyi elég. Még túl korai lenne előre gondolkoznunk. Nem kell sietnünk. A hatalom arany tálcán vár rám. A szobájában Szulejmán ül, Ferhattal oldalán. Gyermekei fiatal korára emlékszik vissza: Szul: Szelim, Beyazid, áldott Eid-et nektek! Gyermekei is ugyanezt kívánják neki. A jelenben Szulejmán fel akar állni, de fájdalmai miatt nem tud. Ferhat segítene neki, de elutasítja. Ferhat: Nagyuram, hadd hívjam az orvosokat. Állandóan fájdalmaid vannak, nem múlnak el egyáltalán. Adhatnának neked gyógyszereket, hogy csökkentsék fájdalmaid. Legalább az Eid-et békében ünnepelhetnéd. Suleyman: Nem akarom, Ferhat! Még sok fájdalmat kell átélnünk ezen a földön. Lehetetlen kikerülni Méltóságos Istenünk nyilait! Bursában Mahidevran alszik, de hirtelen felriad. Fidan érkezik étellel kezében. Fidan: Jól vagy Szultánám? Mah: Álmot láttam. Fidan: Remélem jót hoz majd. Mah: Szulejmán szulán elhagyta a palotát és sétálni ment - fehár kaftán volt rajta. Épp úgy, ahogy megboldogult Musztafa fiam is fehér kaftánt viselt, mikor halálába tartott. Ez egy jel Istenünktől. Szulejmán szultánnak már nincs sok ideje hátra.. Fidan: Egyébként is már nagyon öreg..nem hagyná el a palotát..A köszvény nagyon megviselte. Mah: Ha ő volta szikla, mára már szétzúzták. Sok gyermekének halálát rendelte el. A lelke nem hagyja, hogy teste ettől megszabaduljon. Így fogja lelke elhagyni testét..fájdalomban. Készülődj, nemsokára indulunk.

2.rész

A háremben mindenki Nurbanut köszönti, aki Esmahanhoz fordul: Hol van férjed, Sokollu Mehmet Pasaa? Még nem köszöntött Eid alkalmából. Nagyon fontos ember számunkra. Már a legelejétől kezdve mellettünk állt, SZILVI ITT HIÁNYZIK FORDÍTÁS Mindent visszakapott szolgálataiért, először téged, majd a Nagy Vezíri tisztséget. Esmahan: Jó egészségnek örvend. Canfeda: Gratulálok Szultánám, Murat herceg sikeresen megérkezett Uskudarból. Nur: Köszönöm Istenem! Két éve nem láttam fiamat. Szelim a szobájában van, Sokolluval beszél: Hallottam, hogy problémák vannak a magyar határnál. Sok: Sajnos, Hercegem. Amióta Miksa trónra került, Ausztriával még nem épült ki megfelelően a kapcsolatunk. Először a sarccal késlekedtek, utána egy kis várost is feladtak. Szelim: Nagyurunk tud erről, igaz? Sok: Természetesen, régen sem fogadta el ezeket Nagyurunk és bosszút állt ellenségein, azt kapták amit érdemeltek. Szelim: Ismerjük az uralkodó állapotát. Hagyjuk a háborút, nem is tudná elhagyni a palotát. Igazából..nem is kell neki.. Te elmehetsz. Mint Nagy Vezír, szükség van erődre és tekintélyedre a csatatéren. A társadalom is jobban vélekedne rólad. Sok: Igazad van, de Szulejmán Szultán jelenléte nélkül még nem mentünk háborúba. Szelim: A szabályok változhatnak Sokollu.. Mihrimah az apjához megy látogatóba, Ferhat beengedi. Szulejmán a teraszon van, Mihrimah köszönti és áldott Eid-et kíván neki, amit az uralkodó viszont kíván. Mih: Hogy érzed magad? Ugye nincsenek fájdalmaid? Szul: Istennek hála, jól vagyok, most, hogy látlak, még jobban. Mih: Emlékszem a régi Eid-ekre.. már nincsen gyerekzsivaj.. Az ünnepek, dalok és versek.. Mindenki jól érezte magát.. Most csak egy fél Eid-et ünneplünk, hiánnyal a szívekben..Kívül Ferhat beszél Szümbülhöz: Már régóta tűnődök valamin Szümbül aga.. Megboldogult Hürrem Szultánánk felszabadított téged. Évek óta szabad vagy.. de még mindig itt vagy. Miért? Szüm: Hürrem Szultánánk miatt tértem vissza és igazából semmi okom nincs visszamenni Egyiptomba.. Mert ez a palota a házam és otthonom. Ha máshol lennék, partra vetett halként vergődnék. Te is a távozáson gondolkozol, igaz? Ha Nagyurunk engedné, egy perccel sem maradnál tovább. Ferhat: Szeretetem és hűségem Nagyurunk felé határtalan, de igazad van, ez a palota úgyérzem megfojt engem. Mintha a falak fájdalmak és az ajtók sikoltások lennének. Mind azt mondja menj..Menj.. Szüm: Minden azon az estén kezdődött, igaz? Valami történt veled azon az éjjel, mikor Gülfem asszony meghalt. Senki nem mondott egy szót sem. Ez egy hatalmas titok, de mindenki tudja. Egy félelmetes dolog történt akkor este. Ha nem beszélsz róla, felőröl belülről. Mondd el nekem mi történt, én mindenkinek bizalmasa vagyok ebben a palotában.

Visszaemlékezés, 1562-ben vagyunk: Gülfem érkezik a szultán szobájához. Ferhat: Nagyurunk nincs jól. Nem evett semmit, mióta megkapta Beyazid herceg halálhírét. Bár nehéz volt, mégis beleerőltettem egy kevés szirupot, amit az orvos írt fel. Isten segítse őt a békés alvásban. Gül: Biztosan Beyazid herceg halála miatt szomorú? Nehéz elhinni. Szívesen felnyitnám a mellkasát, hogy megnézzem van-e szíve.. Ferhat: Miféle beszéd ez Gülfem asszony? Természetesen tényleg azért szomorú Nagyurunk. Beyazid hercegünk nem érdemelt ilyen halált, szerencsétlenül járt. Nem nyilvánvaló, hogy ez sújtotta le Nagyurunkat? Gül: De, lehetséges.. A főorvos látni akar téged Ferhat aga. Ferhat elmegy, majd Gülfem bemegy a szobába, Szulejmán alszik. Gülfem a szultán fölé hajol: Nagyuram, nem tudsz aludni, igaz? Az a sok gyógyszer sem segít.. Amúgy sem tudnál. Hogy tudna az az apa nyugodtan aludni, aki a saját gyerekeit ölette meg? Először Musztafát, kinek halála szegény Cihangiromat is a túlvilágra vitte. Most pedig Beyazid. Közelebb megy, majd leül. Mondjon akárki akármit, te ölted meg. Az ellenség csapdájába dobtad Beyazidot. A testvére könyörületére bíztad. Így hát, nem mondhatod, hogy ártatlan vagy. Akármi történt velünk, minden miattad volt. Annak a trónnak a kedvéért, amire már rá sem tudsz ülni. Tüzet dobtál a kályhánkba. Nézd, vér folyik kupoláink alól. Megpróbálja megölni, de Ferhat megállítja és szíven szúrja. A jelenben Ferhat Szümbülnek: Ne haragudj Szümbül aga, de ezt nem tudom leírni senkinek.. Lehetetlen. Szümbül: Bár hallgatsz, nyelved néma marad, mint a többi agának, szemedben látom, hogy mi történt. Látom a tomboló vihart benne. Mihrimah és Szümbül visszatérnek Hürrem egykori szobájába, Szümbül vizet önt Mihrimah-nak. Szüm: Hogy van Nagyurunk? Isten akaratából, remélem jól. Mih: Hogyan lehetne? Nincs kedve semmihez, a régmúlt eid-jei zenétől voltak hangosak. Most gyászban ünnepelünk. Az ajtó nyílik, Szelim érkezik. Mih: Tehát összeszedted a bátorságod, hogy elém állj. Öt éve volt Szelim. Pontosan öt éve. Minden éjjel elátkozlak, mielőtt elalszom. Minden reggel ellened imádkozom. És te? Te tudsz testvéred kezedre száradt vérével aludni? Szelim: Eid alkalmából akartalak volna felköszönteni. Ha nem akarod, rajtad múlik. De nem tűröm, hogy így beszélj velem, mert előtted az Oszmán birodalom trónörököse áll. Mih: Igaz.. Egy trónörököst látok, kinek sorsa mélybe vezet. Ha akarod, magasztald egekig a trónod, de az én szememben csak egy testvérgyilkos vagy. Szelim: Az hiszed, hogy te egy jámbor nő vagy, aki tiszta mint a tej? Hah? Azt hiszed, nem tudom, hogy benne volt a kezed rég elhunyt Musztafa bátyám halálában? Mielőtt bennem keresnéd a hibát, nézz magadba.. Szelim: Mihrimah, én gyönyörű testvérem. Emlékszel, édesanyánk megmondta, hogy senki sem ártatlan e kupolák alatt. Mindenki úgy él, ahogy megérdemli. Ez volt az utolsó Mihrimah. Ha még egyszer túlléped a határaid, tőlem kapsz pofont. És az a pofon elpusztít téged.

Murat érkezik Safiyével az oldalán. Safiye: Már nagyon hiányzott ez a palota. Murat: Nekem is. Nagyurunk, apám és testvéreim is igazán hiányoznak. Murat érkezik, hogy anyját köszöntse a hárem előtt. Nur köszönti, majd így szól: Nagyon aggódtam, amiért ilyen későn értél ide. Murat: Küldtem leveleket, hogy rossz az utak állapota. Esmahan is köszönti őt, így szól: tudo, hogy anyánk mennyire aggódik.. Murat köszönti húgait, majd azt modja, hogy "Örülök, hogy újra látlak titeket" Mihrimah érkezik, köszönti Muratot: Boldogságom jövője, hercegem! Murat: Itt van a Nap és Hold szultánája! Mih: Délceg fiatalember lett belőled, Isten óvjon az irigységtől. Boldoggá tett ajándékom? Murat: Igazán boldoggá Sultanim, ez az arannyal ékesített kaftán kifinomultságod jelképe, szerettem volna, hogy lásd rajtam. Mihrimah: Nagyon jól áll rajtad. De én másra gondoltam.. A másik ajándékomra..Boldoggá tette szíved? Nur: Szultánám? Hercegem? Miről van szó? Murat: Kedvencemről, Safiyéről. Ő lett boldogságom napsugara. Bárhogyan köszönném meg, kevés lenne Sultanim. Itt az örömhír ideje: Safiye várandós. Istenünk akaratávan boldogságunkat egy kis herceg koronázza meg! Mihrimah: Milyen bájos. Gratulálok! Istenünk segedelmével hamarosan karodban tarthatod gyermeked!


3.rész
Selimet testvére hangjának emléke kísérti.. Nurbanu érkezik. Nur: Murat herceg megérkezett, és nem kedvelem az ágyast, aki vele jött. Mihrimah Szultán ajándékozta neki..nem tudom mi szükség volt erre, de a lány már várandós! Selim? Hercegem, mit csinálsz? Hogy ihatsz ebben a palotában? Szelim: Ne avatkozz bele.Nurbanu: "Mihrimah Sultan, igaz? Isten tudja, miket mondott neked, ami elsötétítette szíved. Ne hallgass rá, csak bántani akar. Selim: Igaz, hogy csak bántani akart, de amit mondott, az igaz. Testvérgyilkos vagyok. Senki nem mondja ki, de ez az igazság. Sumbul Mihrimah-val beszél a kertben: Esküszöm Sultanim "men dakka dukka", bárki rosszat tesz, ugyanazt a rosszat kapja vissza. Boldoggá tett, ahogyan Nurbanu reagált, mikor meglátta Safiyét! Mih: Akkor azt is észre kellett venned, mennyire bosszantotta szeretetem és érdeklődésem unokaöcsém, Murat iránt, főleg, mikor Safiyéről volt szó! Sumbul: Esküszöm, megőrült attól! És még az arca, mikor megkérdezte, "Miről van szó?" Sultanim, szavamra, büszke lehetsz magadra: a szegény albán Safiyéből nemes velenceit faragtál. Nagyon helyes lány. Mihrimah: Erről senki nem tudhat Szümbül aga, higgye csak azt, hogy saját nemzetéből származik, így félhet tőle. Sumbul: Sultanim, inkább kikaparnám a szemem, mintsem Nurbanut lássam a hárem élén, vagy valide szultánaként. Mih: Ha anyám nem lehetett Valide, gondolod, hogy az Nurbanu sorsa, hogy ő legyen? Bízok Safiye hűségében. Helyesen tanítottam. Az ellenségesség csíráira, amit belé vetettem, mindig emlékezni fog. Tudhatod, hogy befolyásolom Murat herceget. Szelim herceg azt gondolja, hogy öccse létezésének megszűnésével riválisa sincs többé. Valójában, a saját fia lesz a legnagyobb riválisa! Sumbul: Meghajlok bölcsességed előtt. Nem hazudnék, ha azt mondanám, édesanyád lelke él benned! Mih: Ez volt a legértékesebb bók, amit valaha nekem mondtak! Mih: De látnunk kell a valóságot.. Az űrt, amit maga után hagyott (Hürrem) sem én, sem más nem képes betölteni.

Murad az apjához megy. Mur: Boldog Eidet Szultán apám. Nur: Mit csinál itt ez a nő? Mur: Ő a kedvesem és a gyermekemmel várandós. Anyám, kedvesem nem idegen számodra. Nur: Hogy érted ezt? Mur: Ő is velencei és a Baffo családból származik. Saf: Így igaz Sultanim. A korábbi nevem Sofia Velucci Baffo. Az apám pedig Leonardo Baffo. Mur: Az élet csupa meglepetés! Nur: Ostobaság lenne ezt véletlennek nevezni! Ahogy tudjuk, ez a nő Mirimah Szultána ajándéka. Nyilvánvaló, hogy külön neked választotta! Selim: Sokat utaztál fiam. Menj a szobádba, pihenj, később beszélünk majd. Mihrimah terített asztallal várja Muradot és Safiyét. Mih: Megtisztelő, hogy vebdégül láthatlak téged és kedvesed. Murad: Miénk a megtiszteltetés. Mih: Nyilvánvaló, hogy anyád nem örül az ajándékomnak, Safiyének. Murad: Anyám nem bízik benned, apám és a közted lévő feszültség miatt. Mih: Ez nem hazugság. A testvéreim közül talán Szelimet nem kedveltem leginkább. A Beyaziddal történtek miatt távoodtunk el egymástól. De te más vagy. Te az én szeretett hercegem vagy, a legkedvesebb. Beyazid testvéremre hasonlítasz. Murad visszaemlékszik arra, mikor Beyazidba lőtte azt a nyilat. Murat: Biztosítalak, hogy azon dolgozom majd, hogy méltó legyek a szeretetedre. Mih: Azoknak, akik látni akarják, a múlt egy lecke oroszlánom. Nyilvánvaló, hogy ki a barát és ki az ellenség. Ez a palota tanúja volt annak, hogy testvér testvért árul el és az apa fiát ölette meg. Szelim herceg biztosan elfoglalja a tónt, de amit a jövő tartogat számunkra még kétséges. Tudod apád milyen állapotban van. Nem tud leálni az ivással. Murad: Ezek a szavak, melyekwt uralkodó apámról mondtál, nem illetlenek? Mihrimah: Tisztán látszik, hogy amennyire bátor herceg vagy, annyira jó gyermek is. Mindig így kell tisztelned apádat és védelmezned is kell. De a valóságot kell néznünk. A Kazvinban elvesztett belső békéjét ivással próbálja visszanyerni. Láttad az állapotát, ugye Safiye? Safiye: Láttam Sultanim.. Isten óvja, de elég rosszul festett.. Olyan volt, mintha lelkét kiirtották volna belőle. Mihrimah: Sajnos.. Ezért vagy te, oroszlánom ennek az államnak a jövője. Méltónak kell erre mutatnod magad. Murad: Egyébkét Manisában vagyok. Próbálom a legjobban irányítani tartományom. Nagyurunk is nagyon elégedett velem. Mih: Remek. Fontos, hogy közel légy az uralkodóhoz. Előkészítettem egy ajándékot, amit te adsz majd neki. Murad: Mi lenne az? Mihrimah: Valami, ami sokkal jobb, a lovaknál és drágaköveknél, amit Szelim herceg ajándékozott Nagyurunkak. Murad: Mi ez Sultanim, kíváncsi vagyok! Mih: Nehéz ajándékot adni a világ szultánjának, annak, akinek mindene megvan. De én a legjobbat hoztam. Ez majd tükrözni fogja nagyurunk erejét. Meglátod majd!

Szulejmán a szobájában a Koránból olvas, mikor eszébe jutnak Hürrem szava: Hürrem: Amíg te vagy családunk feje, nem érhet senkit fájdalom. Most kedvetlen lettél, igaz? Szül: Már nem látok szememmel sötétben olvasni, később folytatom. Hürrem: Ha szeretnéd, olvashatok neked, szemem akár a sólyomé. Szul: Akkor te leszel a szemem mostantól? Hürrem: Nem vagyunk már így is egyek? A lélegzetünk, a szívünk.. egyek, igaz? Ekkor Ferhat érkezik: Nagyuram, Murat herceg érkezett. Mihrimah Szultánnal engedélyt várnak arra, hogy bejöjjenek. Szulejmán engedélyezi, majd Murat és Mihrimah megérkezik. Murat köszönti nagyapját. Szul: Milyen nagyra nőttél. Körülmetélésed ünnepére még mindig emlékszem. Mih: Az évek gyorsan telnek. Murat hercegünk felnőtt. Murat: Méltóságos Királyom, lenne egy kérésem. Ha engedélyeznéd, részt vennék a Divan ülésén. A legnagyobb ajándék lenne egy olyan uralkodótól tapasztalatot szerezni, mint te magad. Szul: Ha ez a kívánságod, természetesen jöhetsz. A Divanon, Sokollu: A probléma Ausztriával még mindig tart, a sarcot még mindig nem fizették be és Miksa, mondván, hogy a béke oldalán áll, köldött egy nagykövetet, de semmi hír sem a sarcról, sem az elvesztett földről. Természetesen annak oka, hogy úgy látszik, Miksa király fél, az is lehet, hogy a körülmények megváltoztak. Egy más világban élünk, sem Henrik, a Tudor házból, sem V. Károly nincs már köztünk. Murad: Nagyurunk, ha megengeded, ajándékot hoztam neked. Szul: Ez nem jó alkalom hercegem, később átadod majd. Murad: Tulajdonképpen ez lenne a legjobb alkalom. Szulejmán engedi, Murad int az őröknek. Egy térképet hoznak. Murad: Az Oszmán Birodalom határai, a föld, melynek nincs határa, a te hagyatékod. Azt akartam, hogy minden szolgád lássa ezt. Azt akartam, hogy még egyszer emlékezzenek rá, milyen hatalmas szultán vagy te. Szulejmán visszaemlékszik: Tudod miért hoztam ide ezt a térképet? Hogy az egész világ a lábaid előtt heverjen és megvizsgáld. Többé nem egy balkáni birodalom vagyunk. Lovaink egész Európán keresztül fognak vágtatni. Belgrád, Buda, Bécs, Róma.. az összes ellenségünk szívébe kardot döfünk majd. Természetesen nem fordítunk hátat Keletnek sem. Határaink túlmutatnak majd a Hazar-tavon is. Piri pasa: Isten segítségével és a te erőddel elérhetjük ezt. Szulejmán: Nem Sah Ismail a célom.. hanem V. Károly, Henrik, ellenségeink a Vatikán területén. Az első célunk Rodosz. A Földközi tenger az Oszmán birodalom része lesz. Az engedélyünk nélkül senki nem kereskedhet vagy húzhat zászlót. Mi leszünk az ő szelük és viharuk. Szulejmán elégedett. Szul: Nagyon boldoggá tettél ajándékoddal. Kérj amit csak szeretnél. Murad: Semmi mást nem kérek, csak hogy megcsókolhassam kezed. Szulejmán felkel, ezt mondja Muradnak: Gyere velem, mutatok neked valamit. Elviszi a könyvtárba. Szul: Az uralkodás nem annyiból áll, amit a térképen látsz. Ha a végtelen földeket, hegyeket, tengereket és városokat egy testként tartod egyben, akkor annak a testnek lelke és vére ezekben a könyvekben van megírva. Évszázadok kemény munkája. Szokások, törvények, szerződések, tudományos írások.. azok a határok, melyeket a térképen látsz az elme és cselekvés munkája is, amiért én és az élőttem lévő kilenc uralkodó dolgozott meg. Amint kilépnek, Szelim érkezik. Szelim: Nagyuram, hallottam, hogy Murat herceg részt vett a Divan ülésén, ha tudtam volna, én is ott lettem volna.

Szulejmán szó nélkül továbbmeg. Szelim visszatartja Muratot. Szelim: Mit akarsz csinálni fiam? Mi dolgod volt a Divanon? Murad: Hasznot akartam kovácsolni magamnak Nagyurunk tapasztalataiból, hogy tudjam, mi vár rám a jövőben. Szelim: Én feláldoztam mindent.. a nyugodt alvást, a lelkem tisztaságát és magamat is.. a te jövődért.. Murad: Tisztában vagyok vele szultán apám. Tudom az igazságot. Tudom, hogy mi mindenen mentél keresztül és belevéstem elmémbe, így el sem felejthetem. Szulejmán visszatér szobájába, főembereivel együtt. Sokolluhoz fordul: Mindenki vegye tudomásul, hogy ezen a földön nincs több alkohol! Azonnal megsemmisítesz minden műhelyet, ahol előállítják. Lerombolod a kocsmákat is. Sok: Történt valami, ami feldühített, Nagyuram? Vagy valaki panaszkodott? Szul: Nincs szükség panaszra Sokollu. Már régóta gondolkozom ezen, tedd amit mondtam. Sok: Ahogy rendeled Nagyuram, de ezt nem fogják jól fogadni a nem muszlim vallásúak és bevándorlók, akik itt élnek, ráadásul a gazdaságra sem lenne jó hatással. Szul: Az alkoholt nem engedélyezi a vallásunk Sokollu! Személyesen tapasztalom a káros hatásait. Tedd amit kell!

4.rész
Nurbanu, Canfedához: Nem megmondta, hogy egy madár sem repülhet Murat hercegem közelébe a tudtom nélkül?! Honnan jött ez a Safiye? Can: Mihrimah Szultán fedezte fel. Évekig az ő szolgálataiban volt, tavaly adta Murat hercegnek. Nur: Szándékosan válaszotta ki ezt az asszonyt. Beyazid hercegért akar bosszút állni. Can: Légy türelmes Szultánám, a trón hamarosan Szelim hercegé lesz. Akkor learathatod majd győzelmed. És ez véget vet majd Mihrimah Szultán jólétének. Befejezi majd az ellenségeskedést. Nur: Nem Mihrimah szultánán gondolkozom, hanem Safiye hatunon. Can: Az akit Safiyének nevezel, csak egy fiatal atapasztalatlan ágyas. Mit tehetne ellened? Kopognak, Gazanfer érkezik, hogy bejelentse, Safiye szeretné látni Nurbanut.

Safiye belép és így szól: Türelmetlenül vártam, hogy láthassalak végre. Sokat hallottam rólad Velencében és ngyon kíváncsi voltam rád. És most, herceged kedvesének lenn, nagy megtiszteltetés számomra. Nur: Nem érdekel, hogy ki voltál, vagy honnan jöttél. Ez egy oszmán palota és mi oszmán nők vagyunk. Murat herceg értékes számomra. Az ő boldogsága az enyém is. A fontos dolog a hűség.. Isten akaratából rövid időn belül bebizonyítod majd irántam való hűséged. Ha nem, nem te, hanem valaki más fogja felnevelni a benned növekvő gyermeket. Safiye: Egy mód van erre, hogy boldoggá tegyem Murat herceget és hogy fiút szüljek neki. Murat nagyon szeret engem, csakúgy, mint Szelim herceg szeret téged. Mindenki a főkertben búcsúzkodik. Szulejmán az erkélyről figyel, Mihrimah elkapja tekintetét de ő visszafordul. Szulejmán verse: Az embereknek semmi nem fontosabb a méltóságnál.. A friss levegőbe szippantásnál nem tehet semmi boldogabbá.. Ez a valami, amit "uralkodásnak" hívnak, csak egy evilági küzdelem... Az egyesülésnél semmi nem teszi boldogabbá az embert.. Ne közelíts a vidámság és alkohol köreihez, mert azok a gondosztól származnak.. A hűségben leled meg örökös társad.. Életed a homokórához hasonlóan pereg le.. Ahogy fordul az üveg, csökken az idő, mintha csak egy óra lenne.. Ha a végtelent szeretnéd elérni, oh Muhibbi, tisztázd magad.. Kiszabadulni innen.. ennél nagyobb békét semmi nem ad..

 Ferhat az uralkodóval utazik a kocsiban: Amint enyhültek fájdalmaid, fel álltak, de az orvosok aggódnak. Muszáj pihenned. Szulejmán ránéz, majd az aga elhallgat. Az uralkodó a piacot nézi.

Később az árusok között látjuk sétálni az uralkodót. Eladók hirdetik portékáikat. Az egyik almaárus Szulejmánhoz szól. Szul: Remélem jó az íze. Árus: Nem találsz jobbat a fővárosban. Adhatok belőle? Elkezdi méregetni, az uralkodó figyeli. Árus: Ne aggódj Apó Bey, nem verek át senkit, nem akarok a bíró elé kerülni. Nem sóvárgok én halálom után. Szul: Hogy megy az üzlet? Árus: Oh, ne is kérdezd.. Mit mondhatnék.. A janicsároknak nincs pénzük.. Három hónapja tartoznak nekik fizetséggel. Akkor van üzlet, ha az emberek megengedhetik maguknak. A nép adóssága csak nő. Nincs királyunk, aki háborúba menne. Árus2: Ha még ez nem lenne elég, betiltatta a kocsmákat. Mielőtt minket zargatna ezzel, először a részeges fiánál kellene kezdenie. Szulejmán szultán viccel velünk, én mondom, viccel. Először a ragyogó Musztafa herceg életét vette el, majd a bátor Beyazidét és az államot egy iszákos kezébe teszi! Ferhat: HÉ! Hogy mersz így beszélni a királyunkról? Senkinek nincs joga így beszélni! Ffi: Erről beszél mindenki. Szulejmán szultán erejéből már csak egy egészen kevés maradt. Nemhogy háborúba, még imádkozni sem tud menni. Az, aki ezt teszi, igazságot lel. Azt mondják, már a fürdőt sem tudja használni.
Szulejmánt ez feldühíti: Te profán őrült! Tudod kinek a szemébe mondtad ezeket?? Szulejmán Szultán Han vagyok!! Most, a szemembe mondd, amit az előbb!! Rajta!! Tudod te, hány háborúban vettem részt és hányat nyertem meg?? Ferhat: Nagyuram, jobb,  ha gyorsan vissza térünka palotába.
Mahidevran, Fidanhoz: Nézd, nézd meg jól a világ urát. Semmi korona, semmi trón, semmi hatalom…csak egy apa, aki megölte a fiát.
Szelim Beyazid szavaira emlékszik vissza: Én és a fiaim csak Isten előtt hajlunk majd meg és kérünk bocsánatot!!
Nurbanu: Most azonnal ágyasokat kell küldenünk Manisába, Murat palotájába. Remélhetőleg valamelyikükbe beleszeret majd. És Safiye asszontól mihamarabb meg kell szabadulnunk. Gazanfer: Mit értesz ez alatt, talán nekem..? Gaz: Látszik, hogy Safiye asszony más, nem egy átlagos lány, ha az lenne, Mihrimah Szultán nem választotta volna ki. Az is látszik, hogy harcos egyéniség. Láttad, hogy milyen könnyen rabul ejtette Murat herceg szívét..
Szelim a szobájában van, mikor Nurbanu érkezik és helyet fogal mellette. Nur: Elpusztítod magad, mi lesz ezzel a sok ivással? Főleg, hogy Nagyurunk megtiltotta? Ha magadra nem, legalább gyermekeidre gondolj! Szelim: Nagyurunk, a hét régió ura, az apám..tudod, miért küldött ide? Hogy büntessen. Hogy kínozzon. Mert ez volt Beyazid palotája. Ő járt-kelt ezek között a falak között, ő ült itt és ölelte gyermekeit.. Itt volt az árnyéka. Nur: Nincs igazad, Szelim. Az uralkodó nem tudja, hogy te rendelted el az öcséd halálát. Beyazid herceg megpróbált elmenekülni és muszáj volt végezni vele. Ezeket a híreket kapta meg. Miért büntetne téged? Szelim: Tudja, Nurbanu. Nagyurunk tudja. Ismeri a bűneimet. Beyazid halálának fájdalmát akarja a szívembe vésni. Nur: Évek teltek el Szelim.. Már nem változtathatsz semmin.. Azt tetted, amit kellett. Ha nem ő, akkor te halsz meg. Évekig a semmiért harcoltunk volna? Azért, hogy a sarokban ülve gyászoljunk? Mit vártál, mi fog történni? Rózsák és pézsma között elfoglalni a trónt? Szelim elhallgattatja, majd elmegy. 
Szulejmán a szobájában van, mikor kopognak. Ferhat: Ahogy kérted, elhoztam a Suleymanname-t, melyet Matrakci készített. Arif költőé is itt van (nem tudom mire gondol, nem láttam még a teljes részt)
Szul: Elmehettek. Szulejmán visszaemlékszik a régi hadjárataira, diadalokra, mikor hallotta Ibrahim hangját: Mostantól, Nagyurunk, Szulejmán Szultán Han Hazretleri kijelenti, hogy nem vesz részt minden ülésén a Divannak, csak azokon, melyeket kiválaszt. Majd tüzijáték hangját halljuk. Nehezen kimegy teraszára Szulejmán. Egy régi jelenetre emlékszik vissza: Látod, Ibrahim, lépésről lépésre közeledünk álmaink felé. Háborúk, halálok és támadások után itt vagyunk. Elértük ezt az estét is. Ibrahim: És ez egyre csak nagyszerűbb és még hatalmasabb lesz Nagyuram. Nagy Sándornál is hatalmasabb leszel. Te vagy a mi korunk Nagy Sándora. Szul: Csak te és én hittünk ebben az álomban. Mi lesz hát majd végzetünk?
A jelenben Szulejmán elsántikál a kanapéjához, látja , hogy minden más, minden egyszerű és nincs tűzijáték.
Reggel, Szümbül, Mihrimához: Még sosem hallottam olyat, hogy egy árus megsértse Szulejmán szultánt. Azonnal ki kell törölni ezt az uralkodó elméjéből. Mih: Nyilvánvaló, hogy az összes sértegetéstől lett dühös. Ekkor valakit meglátnak a bokroknál. Mahidevrant. Szümbül az agákért kiált. Mih: Hagyjátok. Mih: Mahidevran Szultán. Mah: Amint látod, nincs már okod szultánának hívni. Mihrimah! Az évek tőled is sokmindent elvettek.. A fájdalom és gyász vonalakat húzott arcodra. Megtanultad, hogyan éghet egy ember szíve.. Mih: Nagy fájdalmakat éltünk át.. Elvesztettem édesanyám.. majd Rüsztem pasát.. és a testvéreim. Mahi: Mindketten tudjuk, akinek elvesztése igazán fájt, az Beyazid. Ő volt az alma, a kincs a te szemedben. Mih: Igazad van. Az ő elvesztése fájt legjobban. Mahi: Az emberek akkor értik meg a törött szív fájdalmát, mikor az övék is eltörik, igaz? Mih: Elvesztettél egy ártatlan életet, mostmár megérthetjük egymást.. Azt hiszed van igazság a földön? Akkor a birodalom nem Szelim kezébe került volna. Mih: Ez volt a végzet. Mahi: Végzet? Istenünk értelmet és választási jogot adott mindenkinek. Az összes tragédiának, ami velünk történt, csak egy magyarázata van: apád, Szulejmán szultán. Nem azt az életet éljük, amit ő választott nekünk? Szelim herceg.. Az a Szelim, akit senki sem szeret, írt nekem egy levelet, miszerint, trónrakerülésének napján küld nekem majd juttatástokat. Milyen különös, igaz? Az apa bűneiért a fiú fizet.. Mih: Biztosan megsajnált. Mahi: Az, aki a testvérének sem kegyelmez, kegyelmezne meg nekem? Az anyjára hasonlít. A lelkiismeretét próbálja megtisztítani. Reméljük Istenünk elégedett lesz vele. Nem úgy, mint apjával.. láttam ma a piacon. Milyen szomorú. Így büntet Istenünk. Mih: Tulajdnoképpen, aki szánalmas és nyomorult, az te vagy. Ezen szavaiddal is bebizonyítottad, hogy megérdemelted azt, amit az évek alatt egészen mostanáig kaptál. Most, menj és hagyd el a palotát! Ne is gyere többé!! Fidan: Egyszer ez volt az otthonod Sultanim..és most még az ajtóig sem engednek be.
Szulejmán, a Divanon: Mehmet Pasha, azonnal készüljetek, hadjáratra indulunk! Sok: Ahogy óhajtod Méltóságos Királyom. Istenünk segedelmével megleckéztetjük ellenségeinket és jó hírekkel térünk majd vissza hozzád. Szul: Mehmet Pasa, személyesen vezetem majd a sereget.. Pasah, azonnal menj Erdélybe Akincivel. Mikor odaérünk, csatlakozol majd seregeddel. Szul: Azonnal üzenjetek a bégeknek akik uralmunk alatt állnak, hogy készüljlenek, illetve a bírók is álljanak készen. Az utak állapotára tekintettel előkészületeket kell tenniük. Szul: Háborúnk áldott lesz.
Szulejmán monológja, amit előkészületek közben hallunk: Szulejmán vagyok. Belgrád, Rodosz, Buda, Bagdad, Mohács és a Föld többi részének ura. Szulejmán. Én, aki karddal oldalamon nézek szembe a halállal. Évekig  zászlómat az ellenség szívébe döftem és Istenem nevét terjesztettem a földön, rendet és békét létrehozva a világon, én a hét régió szultánja, Szulejmán. Ezek alatt az évek alatt számtalan győzelmet és halált láttam, mikor katonáim vére loccsant a földre, olyan volt, mintha életem egy részét veszítettem volna el. Értük hullattam könnyeim. Sosem önszeretetem győzött le. Sosem borultam le a sátán állatai előtt, amik a büszkeség, a féltékenység és a gőg. És most még egyszer elindulok, hogy megfélemlítsem ellenségeim szívét és emlékeztessem őket arra, hogy ki vagyok. Mindenki még egyszer látni fogja az életemet, amit ezért a pozícióért adtam fel. Látni fogják, hogy Szulejmán szultán még nem halt meg.  
Sokollu elhagyta a Divant, és egy pasa szól hozzá: Nem akarnám mondanki, de Nagyurunk közel jár már utolsó lélegzetvételéhez, lábai akadályozzák, egy ilyen hadjárat csak tragédiával végződhet. Isten bocsássa meg, de elveszítjetjük őt is, és a háborút is. Mi szükség rá, hogy csatlakozzon? Sok: Ez igen egyszerű Pasám, Nagyurunk meg akarja mutatni, hogy még mindig él az uralkodói hatalma, de nem biztos, hogy egészsége hagyja, hogy ezt meg is tegye.
Szulejmán lábai nagyon rossz állapotban vannak. Dok: Nagyuram, állapotod nagyon érzékeny. Így hát egyáltalán nem lenne jó háborúba indulnod. Istenemre kérlek Nagyuram, gondold újra döntésed. Szul: Ez lehetetlen főorvos. Dok: Nagyuram, kérlek, halgass rám, könyörgöm, ne menj el ebbe a hadjáratba. Ha elhagyod a palotát, Isten bocsássa meg, de nem térsz vissza többé. Ezek a sebek és lábad szörnyű betegsége elpusztítja majd tested. Szul: Mit képzelsz, ki vagy te? Rajtad múlik talán, hogy meddig él egy ember? Előkészíted az orvosságaim, amik enyhítik majd fájdalmam és ennyi a dolgod. Dok: Nagyuram.. Szul: Ha még egy szót szólsz, fejed vetetem le!

Mihrimah később a doktort kérdezi: Hogy lehetséges ez? Hogy tehet apám ilyet? Dok: Figyelmeztettem Szultánám. Nyíltan kimondtam. Ha elmegy, nem tér vissza többé. Isten bocsássa meg. De szavaim hiábavalóak voltak. Sok: Szultánám, talán te tudnál rá hatni és megváltoztatná döntését. Élet halál kérdésről van szó. Mih: Nem hinném. Mindenki tudja miket beszélnek apámról. Nem felejtettek el kimondani semmit sem azok a hálátlan emberek! Sok: Mégis, beszélned kellene vele Sultanim. Nem nézheted, ahogy a halálba készül.. Szüm: Esküszöm, igaza van a pasának, kérlek beszélj Nagyurunkkal és bírd belátásra.

Szulejmán a térképet nézi és stratégiákat készít, mikor Mihrimah érkezik. Szul: Mihrimám is megérkezett. Igaz? Ne vesztegesd az időd, a döntésem végleges. Mih: Természetesen az erőm nem elég ahohz, hogy megváltoztassam egy király döntését, főleg nem Szulejmán szultánét. De könyörgöm, legalább egyszer gondold még át. Szul: Gyere, ülj le ide. Szul: Mihrimám, én gyönyörű kislányom, egészen idáig az összes döntésem a muszlimok boldogságáért, a Dinasztiáért és az oszmán népért hoztam meg. Ez a háború is ilyen. Az ellenség sem ül egy helyben. Az embereim a sereg élén akarnak látni. Mih: Mi lenne, ha a Pasa előremenne és te később csatlakoznál? Már lenne példa előttük, mikor odaérsz. Szul: Lehetetlen Mihrimah. Ez a hadjárat más. Ez az utolsó háborúm. Az uralkodásom, mely hódítással kezdődött, hódítással is ér véget. Mih: Bárcsak Istenünk sose venne el tőlünk! Drága apám, gondold át. Folyton utazni fogsz, hónapokba, évekbe telhet, ez egy olyan szikla, melynek vége sem látszik. Megboldogult anyám rám bízott. Hogy számolok így hát el neki a túlvilágon? Szul: Én Holdam, Napom, ragyogó aracú lányom. Honnan veszed, hogy édesanyád ellenezné ezt a háborút? Ha élne, tudná, hogy mit érzek és gondolok és támogatna ebben. 

 Visszajátszás: Hürrem: Az egész világ a lábaid előtt hever. A nemzeted sorsa függ kimondott szavaidtól. A jövő áldott kezeidben van. Kinek van hatalmában ekkora erő? Szul: Semmi nem tart örökké Hürrem, végzetünk is ismert. Egy nap a halál majd az én ajtómon is kopogtat és ugyanúgy vele megyek, mint bárki más. Egy ember sem halhatatlan. Hürrem: Ha meg is halsz, az árnyékod örökké a Földön marad Szulejmán. Évszázadok, ezredek telnek majd el és az emberek ugyanúgy emlékezni fognak dicsőségedre, erődre és hagyatékodra. Ha ez nem halthatatlanság, akkor mi az? Mih: Elmész, bármi lesz is, elmész majd, igaz? Szul: Ami a te feladatod az az, hogy boldogságban, nem könnyek között bocsáss utamra.
Szulejmánt látjuk a kertben. „Ez a kert a te kerted Szulejmán. A mennyország, amit a földön látsz, a te álmod. Ez a szerelem tavasza. Oh lélek. A szerelem olyan, mint az eső. Mi pedig, mint levelek és virágok élünk, mert mikor eső esik ránk, elkezdünk élni. Senkit nem láttam még e földön, akinek ne lett volna szárnya. Mindenki a vágyai felé repül. Mindenki izgatott és lelkesedik. Mindenki lesben áll. Mindenki okot keres a szerelemre.”
Szulejmánt látjuk, ahogy a hárem előtt, visszaemlélkezve arra, mikor Hürrem először megszólította,mint „Sultan Sölüman”. Látja Szümbül szemét könnyekkel telve. Később, a szobájában, Szulejmán: Ez az egykori Matrakci Nasuh Efendi munkája. Minden fontos háborút, ünnepséget és eseményt leírt, ami uralmam alatt a palotában történt. Isten akaratából generációkkal később is emlkezni fognak majd a nevére. Ez pedig az, amit Arifi költő írt és te mellé illusztráltad. De a könyv utolsó lapjai üresek. Te és embereid fogjátok megtölteni az utolsó dicsőséges hadjáratomat beleírva, hogy akit több száz év múlva kezébe veszi a könyvet, emlékezzen eme dicső államra. Ffi: Pédátlan kitüntetés nekünk ez a feladat. Isten tegye nyitottá utadat és élessé kardodat. Szul: Így legyen.   
A háremben, egy ágyas: Ma van a nagy nap, Szümbül agám, egész Istanbul visszafojtott lélegzettel vár az utcákon! Szüm: Egykor még Nagyurunkat szinte alig láthattuk a palotában. Egyik szemünkkel igen, a másikkal nem. Most pedig elő kell készülnünk. Ágyas: Sorsunkban meg van írva, hogy lássuk harcba indulni a szultánt. Isten segedelmével épségben vissza fog térni. Szüm: Mit ácsorogsz még itt? Eredj dolgodra! 

Szulejmánt látjuk az orvosságát bevenni, arcát pirosítják, szakállát megfésülik. Feláll, majd utoljára díszbe öltözik.
" Szulejmán vagyok. Szultán Szelim Han fia. Hafsa Valide szultán gyermeke. Az oszmánok tizedik uralkodója. Szafavidák, egyiptomiak, Szíria, Palesztína, a Hejaz dinasztia, a fűszer és selyem utak, a tengerek, sivatagok, egyetlen Oszmán ura” Visszaemlékszik egykori embereire, akik előtte meghajoltak, mikor még fiatal szultán volt. Szulejmán vagyok. Lovaim Kelettől Nyugatig vágtattak. Megesküdtem, hogy zászlóimat a világ legnyugatibb pontjára tűzhetem ki. Alattvalóim békességéért, az igazságért esküdtem fel. Megesküdtem, hogy minden földre békét viszek, ahová csak elérek. Visszajátszást látunk arról, mikor a szultán egyik első hadjáratára indult kíséretével, majd a jelenbe térünk vissza, ahol az idős Szulejmán az utoslóra indul. 

Velencei követ:” Méltóságos Dózse, mikor Szulejmán szultán bejelentette, hogy ő vezeti majd seregét, senki nem hitte el. Szóbeszédek terjedtek, hogy az öreg és fáradt uralkodó nem lesz képes újra felállni. Nos, a Nagy Török meglepett mindenkit.
A nép üdvözli az uralkodót és virágot szór lábai elé.
Velencei követ: Már mindenki a temetését várta. De Ő, mintha ifjúkora elején lenne nevéhez méltó körmenettel hagyja el palotáját. A főváros tanúja volt eddigi dicső napjainak! Emberekkel teltek meg az utcák. Fehér szakállával és kaftánjával mindenki arról beszélt, mennyire hasonlít egy mecset tornyához. Az emberek a Nagy Törököt hatalmas lelkesedéssel engedték útjára
A velencei követet látjuk, amint a Dózsénak írt levelét folytatja: Negyvenhat év uralkodás a alatt Keleten és Nyugaton minden földet megszerzett, amit akart. Ő ellenségei rémálma. Szulejmán szultján bebizonyította még egyszer, hogy ő a világ ura. Nekünk és szövetségeseinknek is fel kell készülnünk. Zárd be a városkapukat és a hadsereg álljon elő. Imádkozzatok. A hatalmas Szulejmán Európa szíve felé tart.”
Szulejmán serege megáll, az uralkodónak fájdalmai vannak. Kezein piros sebeg vannak. Ferhat érkezik: Jól vagy Nagyuram? Szulejmán egyensúlyba helyezi magát. Az orvos érkezik. Szul: Ne most, még hosszú út áll előttünk. Eljön majd a te időd is. Morog, mint egy sérült oroszlán és az orvosnak nincs más választása, mint elfogadni a helyzetet.
Kutahyában: Szelimet értesítették az uralkodó távozásáról. Nur: Lehetetlen, hogy visszatérjen, ezt nem vártam volna tőle. Szelim: Épp ellenkezőleg, Nurbanu. Pontosan ezt várták Szulejmán szultántól, az apámtól. Az uralkodó, aki lábai elé kényszerítette a világot, mérhetetlen nagyságú földet hódított meg, nem sírva és szomorúan indul a halál felé, hanem örömmel. Nur: Nem láttam Szulejmán szultán legdicsőbb éveit. A vér, amit láttam, keserű könnyé vált. Nem világos ennek a háborúnak a vége. Nem szeretném, de akár hatalmas veszteség is érhet minket.. Szelim: Isten segítsen nekünk.
Mihrimah eközben apjára gondol: Nem tudom már hány alkalommal vártam, hogy hazatérjen a hadjáratokból. De többé nem fog, Szümbül. Ezúttal már nem fog. Szümbül imádkozik a szultánért, majd így szól: Ne veszítsd el a reményt Szultánám. Réges rég láttam az uralkodót ilyen boldognak. Istennek hála csodálatosan hagyta el a palotát. Mih: Ez az dolog kárpótol. Imádkozzunk Szümbül. Nagyszerű sorsot kapott Istenünktől Nagyurunk, talán megadatik neki, hogy utoljára láthassa hadjárata diadalát. Szüm: Amen 


 A Belgrád melletti Zemunba Szulejmán serege tábort vert. Szulejmán végre le tudott ülni, mikor Sokollu érkezik.: Sok: Nagyuram, Szapolyai Zsigmond vár bebocsájtást. Szulejmán jóváhagyja. Szapolyai megérkezik és üdvözli az uralkodót. Visszajátszást látunk a még kisgyermek Szapolyairól, mikor Szulejmán kijelölte uralkodónak és védelme alá vette életét és birodalmát. (Kicsordult a könnyem mikor megláttam Mehmetet) Szapolyai: Minden nap érted és kegyelmedért imádkozom méltóságos királyom. Egyedül miattad lehetek itt. Minden lélegzetvételem a tiéd, méltóságos császárom. Császárok császára. Neved örökké élni fog, mint Nagy Sándoré, büszkeséggel tölt el arra a földre tenni arcom, melyet a te lábad taposott. Szul: Szeretett fiam, Zsigmond, mikor utoljára láttalak még csak karonülő gyermek voltál. Mostanra délceg herceg lett belőled. Árnyékom mindig veled lesz. Az ok, amiért ide jöttünk, az az, hogy megmutassuk Miksának a helyét. Az első célunk Szigetvár. Isten segedelmével sikerrel járhatunk. Azt akarom, hogy visszahódítsd azokat a területeket, melyeket Ausztria csatolt el Erdélytől. Szapolyai: Ahogy óhajtod Királyom. Szul: Isten adjon neked szerencsét és éles kadot. Mikor elmegy, Sokollu szólal meg: Kedvezőtlen híreket kaptam a budai beylerbégtől, Aslan Pasától. Elfogott egy keresztényt, körülmetéltette majd ebben az állapotban tömeg előtt táncoltatta. Kiderült, hogy törvénytelen adókat szedetett be a néptől. Ráadásul az engedélyed nélkül átadta Alatto várát Ausztriának. Szul: Hozzátok ide ezt az őrültet azonnal! Megmutatom neki, hogy mi jár az ártatlanok elnyomásáért. Elmehetsz. Eközben Murad apjához igyekszik Safiyével. Nur: Apád azonnal látni akar. Murad: Mikor hívattál, aggódni kezdtem. Remélem minden rendben van. Nur: Igen, apád mindent elmond majd. Safiyét nem is köszönti Nurabanu. Murad köszönti apját, majd így szól: Anyám mondta, hogy beszélni akarsz velem. Nagyurunkról lenne szó? Állapota nem valami fényes.. Szelim: Sokollu írt, hogy az egészsége csak romlik. Igazából az orvosok figyelmeztették Nagyurunkat. Megmondták neki, hogyha elmegy, nem tér vissza többé. Murad: Ki állíthatná meg Szulejmán Szultán Hant? Isten segedelmével épségben vissza tér majd. Szelim: Így legyenn. Nur: A halál Isten akarata, hatalma mindenkihez elér, nincs menekvés. Nem számít, ha az a valaki éppen Szulejmán Szultán. Szelim: Istennek hála a trón –ha nem ma, akkor holnap-, de az enyém lesz. Elő kell készülnünk. Hamarosan megkezdődik a korszakunk. A táborban a budai béget, Aslan Pasát viszik az uralkodó elé. Sokollu bejelenti érkezését. Aslan: A hét régigó méltóságos ura, miért hozattál engem ide és kell így színed elé járulnom? Mit hibáztam? Szul: Hibáztál?! Bűneid száma végtelen. Zsarnokoskodtál az emberek felett és saját döntéseket hoztál. Visszaélve hatalmaddal erőszakkal körülmetéltettél egy keresztényt és tömeg előtt táncoltattad, igaz ez? Aslan: Hazugság, Nagyuram! Istenre esküszöm, hazugság! Az ellenségeim játszanak velem, mert nem adtam meg magam nekik! Szul: Az is koholmány, hogy törvénytelen adókat szedtél be és engedélyem nélkül támadtál várakat? Aslan: Nagyuram, én.. Szul: Te szemtelen őrült! Vandál!! Miért beszélsz még?? Tetteidre nincs mentség!! Aztért bíztam rád ezt a földet, hogy törvényem szerint cselekedj és engem képviselj! Nem azért, hogy áthágd a szabályokat és zsarnokoskodj! Aslan: Csak néhány szükséges óvintézkedést tettem meg, egyedül a keresztények érdekében. Szul: Ki vagy te, hogy megkülönböztesd alattvalóimat? Vigyétek! Aslan könyörög, de az uralkodó nem figyel rá. Bocsánatért könyörög, de kivégzik a szultán parancsára.


Szulejmánnak nagy fájdalmai vannak, Ferhat segít neki, majd orvost hív. Nehezen trónjához viszik, ahol összeesik. A doktor megérkezik, Szulejmán orvosságot kér. Mindenkit aggaszt, amit lát. A kapott gyógyszert sebesült oroszlánként veszi be. Sokollut kéreti: Azonnal állj a sereg élére, amíg nem esik el Szigetvár, nem lelek békét. Az uralkodó még több gyógyszert vesz be. Eközben Mihrimah Szümbüllel van: Emlékszem kisláynkoromból, hogy anyám mennyi tavaszt és vihart túlélt maga körül, viszont, mikor Nagyurunkat meglátta, mintha csillagok költöztek volna szemeibe. És Nagyurunk úgy nézett rá, mint akinek szíve elolvad. Szümbül: Esküszöm Sultanim, tanúja voltam minden pillanatnak, bármelyik ember feláldozná magát egy ilyen szerelmért. Ne hidd, hogy Nagyurunkra csak a hadáratai miatt fognak emlékezni. Nem fogjuk megélni, de a jövőben Nagyurunk és Hürrem Szultána szerelméről is beszélni fognak majd. Mih: Menjünk Edirnébe Szümbül. A palota üressége és csendessége belülről feszít. Szüm: Mi lesz Szelimmel és Nurbanuval? Mih: Először Istenünkkel nézzenek majd szembe, majd fiukkal és menyükkel. Győztek. A testvérem, aki, mint hegy állt, eltűnt. Szelim nyert. Vesztettünk.

Szelim palotájában ünnepségek vannak. Nur: Arról álmodom, hogy lovak érkeznek a kertbe, a várva várt jó hírrel. Miután trónra kerülsz, végre nyugodtan alhatom majd. Az az este a Has Oda-ban lesz megünneplve. És végre eljön az én időm, hogy Szultánák Szultánája legyek. Mikor először voltam a palotában, a csillagok megmondták. Hürrem Szultán után az én csillagom fog felragyogni. Úgy, mint ez a gyűrű. Szulejmán a távolba néz, ahogyan Szigetvárat találják el. Sok: Az ágyúink a reggeli ima óta süvítenek, ahogy tudod, Szigetvárt négy árok veszi körül. A janicsárok támadnak, ahol csak lehet. Már most hatalmas károkat okoztunk ellenségeinkek. Szul: A győzelemről beszélj. Mikor fog elesni? Sok: Isten segedelmével hamarosan sikerrel járhatunk. Szulejmán feláll és elsántikál, Ferhat követi. Kutahyában, Nurbanu a gyűrűjét csodálja. Gaz: Nagyon jól áll. Safiye érkezik: Kérettél. Nur: Látszik, hogy boldoggá teszed Murat hercegem. De ez nem minden. Például én a hatalomért az életem is kockára tettem. Szelim herceg után Murat herceg ideje jön majd el és Isten segedelmével Valide szultána leszek. (ne haragudjatok, nem birom ki, ezt muszáj leírnom: Hürrem soha, de soha nem mondott olyat, hogy „majd Szulejmán után..” ő nem a hatalomba volt szerelmes, hanem az uralkodóba) Safiye: Ez a dicső rang, mely Hürrem szultánánknak nem adatott meg, te sorsod lesz majd. Nur: Biztosan hallottál már Mihrimah Szultánától Hürrem Szultánáról. Ő választott ki engem. Az ő útját járom. A korok változnak, most az enyém jött el. Saf: Biztosan tudom, hogy túlszárnyalod majd Hürrem Szultánt. Aztán a helyzet ismét megváltozik, és jön valaki, aki téged szárnyal túl. Az a gyűrű ujjadon is kezet cserél majd. Kopognak, Murat kéreti Safiyét. Saf: Engedelmeddel, vigyáznom kell a hercegre. Gaz: A háborúnak még nincs vége Sultanim. Most kezdődött igazán. Nehéz volt felküzdeni magad ide, de még nehezebb lesz itt maradni. Mihrimah elhagyja a palotát. Mih: Bárcsak velünk jöhetnél. Szüm: De a hárem bajban lenne nélkülem. Valakinek rendben kell tartania az ágyasokat. Mih: Isten oltalmára bízlak Szümbül. Szüm: Én is Sultanim, írj gyakran hogylétedről. Megölelik egymást, majd Mihrimah még egyszer utoljára visszanéz otthonára és elindul gyermekével és unokájával. Szümbül könnyek között nézi ahogy elmennek.


A palotából már eltűntek a számára kedves emberek, egyedül maradt. Mellette fekszik a könyv, amit Hürrem adott neki. Visszajátszás: Ez az életem. minden, ami velem történt, amit átéltem, ebben van leírva. Minden rólam, ami köztudott és ami nem, minden itt van leírva. A jelenben látjuk Szümbül agánkat könnyezve végig nézni a könyvet. Hürrem hangja: „A lelkem ezekben a szobákban van, az ágyakban, a termekben, a kertben, ezek a falak őrzik könnyeimet, szeretetem, szerelmem, hangom, dalaim, nevetésem, elrejtett és kiontott könnyeimet. A csillagok kialszanak az égen. Amit életnek hívunk, az csak egy szempillantás. A szemeim kinyíltak és becsukódtak. Az életnek nevezett dolog csak egy nap. Láttuk és eltűnt. Mindenem amim volt az a szerelem és az életem, a palota .” Szümbül az üres termeken és a háremen kel át.. Visszaemlékszik hangokra a múltból: nevetések, párbeszédek, bejelentések, mint Mikor Mehmet születésekor aranyat szórtak, Musztafa és a nagyanyja hangja. Szulejmán hangja. Mikor Szümbült Szüklüm agának hívta, de ő kijavította, hogy az Szümbül. Hürrem nevetése.. Ahogy az ágyasokra kiált. Felnéz az erkélyre, ahol Hürremet megkoronázták, meghajol, mintha ott lenne. Körbenéz, visszaemlékszik Hürrem szavaira: Nagyurunk ma felszabadított. Majd, mikor bejelneti, hogy Haseki Hürrem Szultána érkezik., ezek a hangok keverednek, visszhangoznak, majd eltűnnek. Szümbülünk bezárja az ajtót. Egy korszak véget ért. Szulejmán táborában: Az uralkodó egyáltalán nincs jól. Felállna, de nem tud. Remeg. Orvosságot kap, hogy enyhüljenek fájdalmai, azt is remegő kézzel veszi be. Ismét megpróbál felállni. A botját használja és Ferhat segít neki. Nehéz neki és rettenetes fájdalmai vannak. A serege kint várja, majd bejelentik. Előrébb sétál és kinéz, majd odaadja botját Ferhatnak és segítség nélkül álll serege elé. Sokolluhoz közelít: Hogy állunk Sokollu? Sok: Nagyuram, Szigetvár erősen áll és a vezetőik sem mutatnak hajlandóságot arra, hogy átadják a várat. Ebben az állapotban.. Szul: Berten(?) Pasah, te beszélj. Pasah: Nagy Vezírünknek, Mehmet Pashának igaza van Nagyuram. Szulejmán Hassan agát kérdezi. Hassan: Sajnos nyakunkon a tél. Talán a legjobb lenne visszavonulni Belgrád felé. Következő tavaszig felkészülünk és egy sokkal erősebb és hatékonyabb sereggel térünk majd vissza. Szul: Több tavasz már nem áll előttünk. Eddig számtalan alkalommal csatáztam Isten segítségével, a kezemben lévő erővel és katonáim vérével. Tonnaszámra nyertem csatákat szívemmel és lelkemmel. Tudtam mikor kell megállni, mikor a szél kedvezőtlenül fújt. De ez most más. Szigetvár fontos számomra. Szigetvár nem csak egy egyszerű vár az ellenség kezében. Szigetvár az én reményem.

 Szulejmán, a hatalmas uralkodó embereihez fordul: Oroszlánjaim! Én bátor harcosaim, akik Istenünkért emelitek kardotok és akik ugyanazt a levegőt szívjátok, mint Mohamed prófétánk! Még utoljára harcoljatok és induljatok az ellenség felé! Istenünk akaratával a mai nap lesz a mi napunk! Méltóságos Istenünk, imáink és az szél is velünk vannak. A győzelem és a sorsunk a mennyben már megíratott. Hiszem, hogy mielőtt új nap virrad, Szigetvár a mi kezünkbe kerül. Ne adjátok fel oroszlánjaim! Kardot emelve kiáltják: Hosszú életet az uralkodónak!! Lovakat látunk Kutahyába érkezni. Szulejmánt látjuk a sátrában. Összeesik. A földön fekszik. Körülötte mindenkinek a szemében könny van. Gazanfer hírt hozott Szelimnek. Hírt, hogy ő az új uralkodó. Mindenki meghajol előtte. Az, amiért először vonakodva harcolt, egyenesen megkapta. Mahidevrant látjuk, valamint egy gyertyát melynek lángja hirtelen kialszik. Szívében tudja, mi történt. Szigetvárhoz térünk vissza: A Koránból olvasnak fel, az emberek az ő szultánjuk lelkéért imádkoznak. Szulejmán tárgyait kiteszik. Ibrahim: Nagyuram, itt az idő. Szul: Ibrahim?! És utolsó lélegzetét is kileheli. Szulejmánt látjuk és utolsó mondológját halljuk: Szulejmán vagyok. Szelim Szultán Han fia. Anyám, Ayse Hafsa Valide Szultán. Az Oszmán Birodalom tizedik szultánja. Ennek a világnak ura, az, aki Keletet és Nyugatot térdre kényszerítette. Porból lettem és azzá is leszek, én ő vagyok – Szulejmán. Barátom hangja szólít. Mi történik a szívvel, mely Ádám fiáé, mikor meghal? Amikor a megmaradt vér és lélek eltűnik a testből? Elméd nem elég ahhoz, hogy ezt megértsd. Csak a szív tudja az igazságot. Ez egy nagy ünnep és újraegyesülés. Egy csodálatos ima, mely megadatott Istenünk egyszerű szolgájának. Az ég felettem van, szél fúj mellettem. Gyökereim mélyre nyúlnak. Én vagyok Szulejmán. Semmi koronát, semmi trónt nem viszek magammal, csak szerelmet és barátságot. Most fogok felébredni. Az ember fiának tudnia kell ezt. Tudnia és emlékeznie kell: A szultánságnak vége. Elmúlt a rózsák szomorúságával. Az álmom teljesült. Sem a hatalom, sem a korona nem marad meg. Ahogyan üres kézzel jöttem ebbe a világba, ugyanúgy üres kézzel távozom. Csak egy maréknyi föld marad hátra. Mindenkinek tudnia kell, hogy Szuljemán itt élt, ezen a földön. Isten alázatos szolgája, Szulejmán. Egy fehér lovat lát a távolban, szabadon, nyereg nélkül, messze vágtatva.Szulejmán pedig utoljára, kék szemeivel a naplementét figyelve néz a messzeségbe.  VÉGE


4 megjegyzés:

  1. sziasztok! a tiltakozunk rtl oldallal is kapcsolatban álltok? az adminjuk szerint ami a neten van, az mindenkié és szerinte nem létezik olyan, hogy szerzői jog. innen másolgat állandóan forrásmegjelölés nélkül, de szerinte együttműködik azokkal az oldalakkal, ahonnan szedi... igaz ez? mert a fröcsögése alapján kamunak tűnik.... csak szólók. persze ha valóban puszi-pajtik vagytok, akkor bocs, de egy forrásmegjelölés szerintem nem ártana.
    https://www.facebook.com/pages/Tiltakozunk-RTL/324170284431888?fref=ts

    VálaszTörlés
  2. hitel! hitel!! hitel!!!
    Olyan jóhírű és akkreditált magánhitel-társaságot keres, amely hiteleket biztosít élethosszig. Nagyon gyorsan és könnyedén kínálunk mindenféle hitelt, személyi kölcsönöket, autóhiteleket, jelzáloghiteleket, diákhiteleket, üzleti kölcsönöket, befektetési hiteleket, adósságkonszolidációt és még sok mást. Elutasították a bankok és más pénzügyi intézmények? Szükség van egy konszolidációs hitelre vagy egy jelzálogra? Ne nézz többet, mintha itt lennénk, hogy minden pénzügyi problémádat a múlté tegyük. Adományokat nyújtunk olyan magánszemélyeknek és vállalatoknak, amelyek pénzügyi támogatásra szorulnak 2% -os arányban. Nincs szükség társadalombiztosítási számra és nem szükséges hitelellenőrzés, 100% garantált. Szeretném használni ezt a médiát, hogy tájékoztassuk Önt arról, hogy megbízható és támogató segítséget nyújtunk, és örömmel nyújtunk hitelt.
    Ezután küldjön nekünk egy e-mailt a következő címre: (mariannelson2012@gmail.com), hogy kölcsönt kérjen

    VálaszTörlés
  3. Jó napot, Josef Lewis, egy magánhitelező, aki kölcsönöket ad az egyéneknek, a vállalatoknak és a kormányzati intézményeknek 2% -os alacsony kamatlábbal. Tudjuk, hogy vannak olyan családok, akik fizetés ellenében élnek, és mások, akik nem tudják ellátni pénzügyi kötelezettségeiket, és ezért vagyunk itt a pénzügyi helyreállításhoz.

    Pénzügyi szolgáltatásaink széles skáláját kínáljuk: Üzleti tervezés, kereskedelmi és fejlesztési pénzügyek, ingatlanok és jelzálogkölcsönök, adósságkonszolidációs kölcsönök, üzleti kölcsönök, magánhitelek, otthoni refinanszírozás, szállodai hitelek, hallgatói hitelek stb. ha érdekelt a kölcsön és mentes csalások ..

    E-mail: progresiveloan@yahoo.com
    Szöveg / hívás: +1 (603) 786-7565 köszönetet mond



    VálaszTörlés