Csodálatos Század Viki&Henni forditásai Szulejmános oldal párbeszédei a magyar részekből

A blogban található összes fordítást szerzői jogvédelem illeti. Annak bármilyen formájú felhasználásához a tulajdonos írásbeli engedélye szükséges!Csodálatos Század Viki&Henni forditásai a török részekből Szulejmános oldal párbeszédei a magyar részekből

2013. szeptember 20., péntek

104.rész forditása

Hürrem:Ki fog a trónra emelkedni? Hátborzongató öregasszony:Vért látok szultánám...eljön a nap,amikor a palota kupolái alatt vér fog csöpögni.. Hürrem:Nem az én vérem lesz,asszony,az ellenségeim vére fog folyni!A nevem Hürrem!Én nem bocsátok meg! Musztafa:Apám... Szulejmán:Melyik fiamra gondolsz,kit kellene elküldeni a tartományba,majd a trónra,Hürrem?Melyik herceget? Rüsztem:A janicsárok vezetője több ezer katonával elindult Musztafa herceggel! Hürrem:Még Szelim szultán Han sem volt képes irányítani a janicsárokat.. Janicsárvezető:Az én kötelességem,hogy megvédjem az ellenségei támadásától Musztafa herceget. Mihrimah:Beyazidnak kell Manisaba menni..Nem másnak...Különösen nem Musztafa bátyámnak,soha! Hürrem:Manisa a legjobb...nagyuram választja meg. Nurbanu:Ez itt a mennyország,de önmagamban maga van a pokol.. Rüsztem:Talán Musztafa herceg kerül kijelölésre a tartományba és a trónra. Hürrem:Ő csak egy helyre megy és az maga lesz a pokol! Bemondó:A nagy Szulejmán szultán,a hét régió a Saruhan tartomány vezetőjének kinevezte a herceg.......




Ez a kert, ez a te kerted Szulejmán. Ez a mennyország, melyet most érzel, valóra váltott álmaid. Tavasz azoknak, kik szerelmesek. Ó életem, ez a szerelem olyan, akár az eső és mi vagyunk a levelek és a virágok. Mikor az eső elér minket, erőt nyerünk belőle és élettel telivé válunk. Senkit sem láttam még ezen a világon, kit ne ért volna el a sötétség.
Mindenki saját vágyai felé száll. Mindenki izgatott és tűzzel teli, mindenki arra vár, hogy rajtaüthessen. Mindenki okot keres arra, hogy szerethessen... hogy szerethessen és ölhessen... csak úgy, mint én...
Bármi is történjen, ezt a terhet cipelned kell Szulejmán, ez a te döntésed. Soha ne felejtsd: ki mint vet, úgy arat ebben a világban. A hatalom a te mennyországod Szulejmán, ahogyan a poklod is!



Szulejmán előzetesének szövege:Szulejmán vagyok. Semmi mást nem akarok, csak hűséget - szerelmemtől, családomtól, asszonyomtól, katonáimtól. Teljes hűséget!
Hürrem előzetese: Hürrem vagyok. Az ellenségeimnek félniük kell engem. Félniük kell haragomat. Úgy hatolok majd át szívükön, akár egy nyíl, hogy örökké éghessenek!
Mahidevran előzetese: Csak Mustafa jövőjének kedvéért lélegzem. Soha nem fogom fiam sorsát Hürrem kezében hagyni!
Mihrimah előzetese:Mihrimah vagyok. Bátyáim jövője érdekében választottam magamnak ezt az utat - senki sem állíthat meg engem! Még a saját anyám sem!
Rüsztem előzetese: Rüsztem vagyok. A hatalom féltékeny szerető. Soha nem tűr meg riválist. Így hát vagy győzöl, vagy meghalsz!

 
Nurbanu előzetese: Nurbanu vagyok, ki saját kezeivel írta meg végzetét. Én vagyok az első Ottomán nő, ki egyszerű szolgából Validévé lesz.

Mustafa:Mustafa vagyok. Ha utam végén, melyen idáig utaztam szeretettel és hűséggel nincsen trón - akkor csak halál lehet!
 
Szelim:Szelim vagyok. Senki sem hitte, hogy méltó leszek a trónra, de én leszek a következő uralkodó!
 
Cihangir:Cihangir vagyok. Mindenkinek van valamilyen hibája. Van olyan, kinek a vállán, mint nekem... de van akinek a szívében.
Beyazid:Beyazid vagyok. Lázadásom nem ápam ellen irányul, hanem saját sorsom ellen. Az a Beyazid vagyok, kit saját dühe győzött le és taszította le apja mennyországából.
Yahya:A világ sátra akár egy kétfejű sárkány. Akármi is essen bele szájába, többet nem fogjuk látni.
 Ebu Suud Efendi:Akárki is tartotta magát érdemesnek, hogy Szultán legyen a testvérek közül, az emberek és a föld nyugalmáért és békéjéért, kivégzésük ajánlatos.


Atcama előzetese:
Atcama vagyok. Nincs oly tőr, mely szétvágná a sors által szőtt hálót.

Mihrünnisa előzetese:
Mihrüninisa vagyok. A tengerek oroszlányjának, Barbarossának lánya vagyok. Lélegzetem úgy fog fújni, akár a szél. Hercegünk bennem találja majd meg az életet.
Fatma előzetese:
Fatma Szultána vagyok. A boldogság és szórakozás szultánája vagyok. Édes szavaimat arra fogom használni, hogy kikergessem a kígyót saját verméből.

Egy része a 104-es résznek:
Az epizód a Topkapi palotában kezdődik éjszaka. Ibrahim hangját hallhatjuk.
Ibrahim: Valahol menny és pokol között vagyok... Akárhova nézek, sötétséget látok.... A végtelen sötétség ostromol engem...
Ibrahim vagyok. A kapu őrzője. Az ajtó előtti hűséges szolga, Ibrahim... Ibrahim vagyok, ki 1536-ban lett kivégezve, Ramadan hónapjában, egy tavaszi estén, miközben aludtam. A tűz körbeöleli a lelkem. Égek. Lázadok a sorsom ellen. Ez tényleg az életem vége lenne?
Szulejmán a szobájában alszik. Hürrem a szultán erkélyéről nézelődik. Visszaemlékszik beszélgetésére az idős asszonnyal.
Hürrem: Mit látsz Hatun? Beszélj! Ki kerül majd a trónra?
Idős asszony: Ezt nem mondhatom meg...
Hürrem: Egyik gyermekem lesz az?
Idős asszony: Vért látok Szultánám! Pataknyi vért! Egy napon majd vér folyni ezen palota kupolái alatt!
Hürrem: Kinek a vére?
Hürrem: Nem az én vérem Hatun. Az ellenségem vére kell, hogy folyjon! Nem lesz kegyelem, sem félelem! A nevem Hürrem és nem bocsátok meg!

Ibrahim hangja: A férfi legnagyobb ellensége saját lelke és vágyai. Amíg győzelmet győzelemre hajtasz... lassan emészt fel, belülről. Mire rájössz, mi is történik... már túl késő lesz! A hatalom egy véres játék! Még ha az apád is, el fog pusztítani!
Látjuk, ahogyan Szulejmán alszik, arca lassan átlép Mustafáéra.
Mustafa felébred.
Mustafa: Apám...
Mustafa köszönti Taslicali-t, ki megérkezett.
Taslicali: Ez neked érkezett Hercegem.
Mustafa: Hívatott engem Taslicali... apám hívat.
Hürrem Sümbüllel sétál.
Hürrem: Sümbül aga, ugye minden készen áll?
Sümbül: Minden készen áll Szultánám.
Hürrem: Remek. Nem akarok semmilyen balesetet. Hívattad Beyazid-ot?
Sümbül: Természetesen Szultánám. Ha Allah is úgy akarja, még ma megérkezik.
Bemásznak a falon lévő rejtett ajtó mögé.
Közben a Dívánban:
Barbarossa megérkezik. Rüstem ülve beszél:
Rüstem: Végre megérkeztél Kapudan Pasha. Már hiányoltunk.
Barbarossa: Ha tudom, hogy ennyire vágyod visszatértem, már rég eljöttem volna.
Rüstem: Az egészségedért beszélek Pashám.... most már öregebb vagyok... már nem olyan egyszerű úgy átkelned a tengert, mint azelőtt tetted.
Barbarossa: Elég férfi tesped ebben a palotában. Jobb nekem a tengeren.
Rüstem: Azok a régi idők voltak Pashám. Amíg én vagyok a Nagy Vezír, nem lesz itt tétlen ücsörgés többé! Mindenki a szívével és lelkével fog dolgozni a legfőbb állam jövőjéért.
Barbarossa: Úgy legyen...
Rüstem: De, hogy őszinte legyek, kíváncsi vagyok... miért nem gratuláltál még nekem? Talán nem tartasz érdemesnek a pozícióra?
Barbarossa: Soha! Miután a Szultánunk érdemesnek tart valakit, mi nem beszélhetünk róla... És ahogy tudod, messze jártam... Ahogy a levél megérkezett, gratulálni akartam neked. Légy áldott.
Rüstem: Amin, amin.
Barbarossa: Egy nagyon nehéz pozícióra lettél jelölve. Ez egy példázat a tűz ingének. Ez idáig bárki viselte, megégett és halott.

Hürrem szobájában Mihrimah az anyját kéreti.
Mihrimah: Hova ment az anyám? Mondott erről valamit?
Ágyas: Nem tudom Szultánám.
Mihrimah: Ó, Allah. Gülbahar ne csak állj ott és nézz... Menj deríts ki merre járhat.
Gülbahar: Ahogy óhajtod Szultánám.

A Dívánban:
Barbarossa: A hercegek megérkeztek már a palotába?
Rüstem: Szelim Herceg megérkezett. A többi herceg is meg fog érkezni, Allahnak hála, épen és egészségesen.
Barbarossa: Ámen. Hallottam egy-két pletykát. Állítólag a Szultán azért hívott össze minket, hogy egy nagyon fontos döntést jelentsen be.
Rüstem: Úgy tűnik időbe fog tellni, hogy megszabadítsuk a palotát a besúgóktól.
Barbarossa: Te magad mondtad, hogy ezek a kövek élnek, én előkelő Pashám. Mi lenne ez a fontos döntés hát? Manisa trónjáról lesz szó?
Rüstem: Igazad van, Kapudan Pasha. Szultánunk bejelentést tesz róla, hogy melyik herceg megy majd Manisába. És ne kérdezd, hogy ki lesz az... mert senki sem tudja.
Barbarossa: Szultánunk a legjobb döntést fogja meghozni, mert az a tartomány fontos és megköveteli majd a tapasztalatot a hercegeinktől.
Rüstem: Tehát már gondolsz valamelyikükre.
Barbarossa: Nem kell bölcsnek lenned, hogy tudd, melyik oroszlánt hordom a szívemben.

A titkos átjáróban Hürrem Szümbülnek:
Hürrem: Ne vesszen figyelmed Szümbül. Egyik szemed mindig legyen a Pashán. Minden lépéséről tudni akarok!
Szümbül: Ne aggódj Szultánám.
A szultán teraszára egy aga érkezik.
Aga: Szultánom... Bocsáss meg, hogy megzavarlak. Csak azért jöttem, hogy megkérdezzem, szükséged van-e bármire.
Szulejmán: Nem, nincs, most mehetsz Lokman. Megérkeztek már a gyermekeim?
Lokman: Még nem, Szultánom. Még én is hírekre várok.

A piacon Matrakos egy kerekedőnek: Jöjjön könnyen, Agám.
Kereskedő: Kérlek, gyere igyál a serbetünkből, még friss!
Matrakos: Köszönöm, de dolgom van. Meg kell állnom a palotánál.
Kerekedő: Ebben az esetben, ha nem túl nagy kérés, tudnál pár szót szólni az érdekünkben a Pashánknak?
Matrakos: És mi lenne az érdeketek?
Másik kereskedő: Mi más történhetne velünk? Már régóta nem volt háború. A janicsárok ingyen időznek itt. Tartozásokat rónak fel nekünk és így nincsen semmi a zsebünkben!
Kereskedő: Esküszöm egy talpalatnyi hely sincsen, hogy írjunk a könyveinkbe! Ha nem hiszel nekünk, lásd a saját szemeddel!
Matrakos: Miért nekem mutatod mindezt? Mondjátok el a bajaitok a Nagy Vezírnek magának! Nem látogat el minden héten a piacra ellenőrizni?!
Másik kereskedő: De igen, eljön Nasuh Effendi... de hogy is mondhatnánk neki... Esküszöm, hogy a lábunknál fogva lógat majd fel minket!
Matrakos: Erről nem tudok semmit. Vagy kiálltok a jogaitokért, vagy elfogadjátok ezt az állapotot! Mennem kell!
Elkezd sétálni amikor észrevesz egy idegent, aki egy szempillantás alatt eltűnik. Tovább sétál, és sétál mire hirtelen az idegen elkapja hátulról.
Matrakos: Ki vagy és mit akarsz tőlem?!
Beyazid: Vagy az életed veszem, vagy az értékeidet, te választasz! Hagyd abba a küzdelmet te vén kakas, vagy elvágom a torkodat itt helyben!
Matrakos: Te elátkozott gonosz, ki hívsz te kakasnak?!
Beyazid: Siess és vedd elő a pénzed! Ne habozz!
Matrakos: Te nem tudod, hogy ki vagyok én! Ezt nem fogod megúszni!
Beyazid: Beszéltél te kakas! Vedd elő azokat a zsákokat!
Matrakos: Beyazid? Hercegem... te vagy az...
Beyazid: Nagyon mérges leszel, ha valaki kakasnak szólít! De még mindig erős és hatalmas vagy, Allah-nak hála!
Matrakos: Hercegem, még is mit csinálsz? Allah védelmezzen, ha csak tudatlanul is valahogy bántottalak volna...
Beyazid: Ne becsülj le engem Matrakos. Végülis tőled tanultam, hogyan kell harcolni.

Hürrem megérkezik a Szultán szobájába, ahol egy aga értesíti, hogy Szulejmán nem akar látni senkit. Hürrem megkéri, szóljon a Szultánnak, hogy ő van itt.
Hürrem: Szümbül, addig menj el a varrónőhöz, kérdezd meg, hogy Cihangir ruhái készen vannak-e már. Ha pedig igen, akkor vidd el őket hozzá. Azonnal viselnie kell őket!
Szümbül: Ahogy óhajtod Szultánám.
Eközben a piacon:
Beyazid: Volt egy kis dolgom a piacon Nasuh Effendi. Ha már te is a palotába tartasz, menjünk együtt.
Matrakos: Ahogy óhajtod. De a Szultánunk nem lesz boldog, hogy így csavarogsz a piacon. Nem örül az álruhának.
Beyazid: Apám úgy sem fog minket látni. Tudod egyáltalán miért hívott minket a Szultán, Nasuh Efendi?
Matrakos: Egyértelmű. Cihangir herceg ceremóniája miatt.
Beyazid: Sokkal fontosabb incidencek voltak ennél... még sem hívatott egyikünket sem. Mivel, hogy Mustafa bátyám is érkezik, az ügy nagyon is fontos kell, hogy legyen!
Matrakos: Nem tudom hercegem. Történjen a legjobban, Allahnak hála.
Beyazid: Amin. Hogy van az apám? Egészséges? Azt mondják nem akar mást látni, csak téged és Ebusuud Efendit.
Matrakos: Volt szerencsém beszélni vele, igen, de azután az esemény után.... visszovonult. De Allah-nak hála jól van. Még őrzi erejét és egészségét.
Beyazid: Remek. Beszélt egyáltalán a tartomány ügyéről?
Szulejmán Hürremmel áll a tükör előtt.
Hürrem: Ne aggódj Szulejmán. Az oroszlánjaim kényelme érdekében mindent elkövettem.
Szulejmán: Mustafa és Mahidevran is hamarosan megérkeznek, rájuk is felkészültetek, ugye?
Hürrem: Természetesen! Allahnak hála ez a nap is eljött, hogy a családunk ismét eggyé válik.
Szulejmán: Hogy van Cihangir? Beszéltél már vele?
Hürrem: Igen, előző este vele voltam. Próbálja nem mutatni, de egyértelműen ideges. Szerintem kicsit fél is.
Szulejmán gondterheltebbnek tűnik, mint valaha.
Szulejmán: Nincsenek szavak, melyek el tudnák mondani, hogyan égeti szívem a fájdalom állapota miatt. Mintha a világ égne körülöttem. Egy ilyen teher a négy hercegem után... nagy teher volt nekem. Egyszer életemben... Elértem erre a hálátlan pontra... Hogyan engedhettem egy ilyen bűnnek?
Hürrem: Sohasem beszéltél nekem erről...
Szulejmán: Hogyan beszélhettem volna Hürrem? Szégyen, egyáltalán csak gondolni rá. Csak magamra gondoltam, hogy a Szultán fia nem lehet ilyen... Nem tudtam elfogadni... Ezért akartam, hogy kezeljék őt. Még ha az orvosság fájdalmat okozott gyermekemnek...
Hürrem: Nem Szulejmán... Ne merd magadat okolni. A szereteted tartotta Cihangirt talpon. Sosem kezelted másképpen, mint a többi gyermekünket.
Szulejmán: Nem ő volt beteg, Hürrem... Az ő púpja az én hátamon van. Amint ezt megértettem, meggondoltam magam és úgy szerettem, amilyen. És nagyon is! De ettől eltekintve, Allah nem bocsátott meg nekem. És megbüntetett, elvette tőlem Mehmetet!
Hürrem: Nem Szulejmán... Ha Allah büntet is minket, biztos lehetsz benne, hogy nem miattad! Nem te okoztad!


Szelim a szobájában van egy "vendéggel". Az egész szoba fel van forgatva. Gulbahar értesíti Mihrimát, hogy az anyja Szulejmánnal van a Szultán szobájában, mire Mihrimah megkérdezi, hol volt azelőtt, de Gülbahar erre nem tud választ adni. Mihrimah leszidja.
Mihrimah: Hogyan lehetséges, hogy nem tudod? Olyan, mintha eltűnt volna, de azt állítod, nem hagyta el a palotát!
Gülbahar: Mindenkit megkérdeztem Szultánám. De senki sem látta.
A hatun elmondja Mihrimának, hogy a testvére valakivel van a szobájában, de Mihrimah ennek ellenére is belép, bátyja viselkedése meglehetősen idegesíti. Utasítja az ágyasokat, hogy takarítsanak össze.
Mihrimah: Jó reggelt testvérem!
Szelim megkéri, hogy hagyja magára.
Mihrimah: Ez nem a te tartományod. Ez atyánk palotája, ahol neked szabályokat kell követned. Nem szabad ennek eljutnia hozzá.
Szelim: Úgy is mindent elmondasz nővérem. És még hozzá is adsz.
Mihrimah: Tévedsz öcsém. Épp, hogy eltusolni próbáljuk. Most kelj és öltözz fel. Kint megvárlak.
Szelim megkérdi, hogy érkezett-e meg még valaki, mire Mihrimah elmondja, hogy Beyazid még nem érkezett meg.
Szelim: Legalább időben itt vagyok...
Mihrimah: És ha el is jöttél? Ha nem ébresztelek fel időben, estig aludtál volna!
Eközben Cihangir kalligráfiáját mutatja Szümbülnek. Szümbül megdícséri, de megkéri, hogy próbálja fel az új ruhákat. Cihangir megkérdezi, hogy mindet viselnie kell-e, mire Szümbül felnevet és megjegyzi, hogy régen nevetett ilyen jót. És igen, viselnie kell az összeset, mert édesanyja csak neki készíttette. Szümbül megdícséri, mennyire jól mutat a hercegen a ruha, mire Cihangir csak annyit mond, hogy Szümbül sosem tudott jól hazudni. Cihangir a tükörbe néz szomorúan.
Cihangir: Teljesen mindegy, mit viselek. Semmilyen ruha nem jelenthet csodát számomra.

Mustafa és kísérete megérkezik egy helyre, ahol több ezer janicsár várja. Megállni kényszerülnek és Yahya a janicsárok vezetőjének siet, hogy lássa, mi mondanivalója van. A legrosszabbra számítanak.
Mahidevran azon tűnődik, miért kellett megállniuk. Fidan kezd kiakadni, ahogyan a terhes lány is. Mahidevran megkéri, hogy ne idegeskedjen, mert az árthat a babának.
Eközben Fahriye gondokba ütközik, nehezen tudnak a háremhölgyek odafigyelni a dolgaikra, mert a hercegekről fantáziálnak! Afife utasítja őket, hogy induljanak meg tanulmányaikra és mikor bejelentik, hogy Szelim herceg érkezik, figyelmezteti őket, hogy ne emeljék fel a fejüket! Persze a lányok nem hallgatnak rá és felemelik a fejüket, bámulják a herceget amit Szelim észre is vesz. Megkérdezi, merre van az anyja mire Afife elmondja, hogy a szobájában. Mihrimah is megérkezik és megkérdezi, miért nem érkezett még meg Beyazid. Afife válasza szerint ő elküldte az egyik őrt, hogy nézzen utána a hercegnek. Mihrimah kéri, értesítse, amit megérkezik. Afife kiabál az ágyasokkal, miszerint nem kapnak vacsorát tiszteletlen viselkedésük miatt.

Szelim üdvözli anyját. Elmondja neki, hogy Hürrem mindig frissesség az ő szemében. Közli, hogy elfáradt az út során és álmos, Hürrem szerint pedig ez teljesen normális. Megkérdi tőle, hogy találkozott-e már az apjával, de Szelim nemleges választ ad, egyszerre akar majd mindünkkel találkozni.
Szelim: Mi történik Validém? Miért hívattál minket? Elbúcsúzunk Beyazidtól, megy Manisába?
Hürrem: Honnan veszed ezeket a szavakat? Cihangir ceremóniájáról van szó, ahogyan Manisa a te jogodat is képezi. Talán téged választanak ki, sosem tudhatod.
Szelim: Boldog vagyok a saját tartományommal. Akárhogy is legyen, a Szultánunk már meghozta a döntést, nem igaz?
Hürrem: Nincsen semmilyen információm a Szultán döntéséről. Azt sem tudom, hogy meghozta-e már. Egyetlen vágyam, hogy valamelyikőtök kerüljön a trónra. Biztos vagyok benne, hogy mindegyik gyermekem érett már ekkora felelősségre.
Szelim: De talán Mustafa bátyám lesz kiválasztva. Őt is hívatták.
Hürrem: Ha Mustafa herceg méltó lenne erre a pozícióra, most is ott lenne. Manisa nem a sikertelenek tartománya, hanem út a trónhoz!
A janicsárok mondtak valamit Taslicalinak, aki visszamegy Mustafához. A janicsárok vezetője szerint megtisztelő Mustafát ismét Isztambulban látni. Fidan eközben elmondja Mahidevrannak, hogy a janicsárok eljöttek, hogy lássák Mustafát. Mahidevrant elönti a büszkeség. A janicsárok engedélyt kérnek, hogy csatlakozzanak Mustafához az útján. Mustafa megtisztelésnek érezné.
Ahogyan elsétálnak Mustafa elmondja Yahya-nak, hogy ez nem jó dolog és reméli, nem jut majd a Szultán fülébe a dolog. Yahya megkérdezi, hogy akkor miért egyezett bele.
Mustafa: Ezrek jöttek el csupán szeretetből... hogyan törhetném össze a szívüket?


Az ágyasok susmorognak a háremben vannak, amikor egyikük megpillantja Beyazidot fent az erkélyen, ahogy Hürrem szobája felé sétál. Szól a többieknek, mire mind odasietnek kuncogni. Beyazid sokkal tartózkodóbb testvérénél és egyszerűen hidegen hagyja az egész.
Beyazid üdvözli anyját.
Hürrem: Beyazid, én bátor hercegem. Merre jártál?! Sokat aggódtam érted!
Beyazid: Dolgom volt a piacon... ajándékot kellett, hogy hozzak neked.
Mihrimah: Ugyan ahhoz a zsidó ékszerészhez mentél, ugye?
Beyazid: Ne aggódj nővérem, neked is hoztam valamit! Anyám, ezt csak neked csináltattam. Ez az egyetlen darab van a világon, így különleges, akárcsak te.
Szelim: Számítottam rá, hogy egy olyan nem kívánt ékszert adsz majd ajándékként, mint ez.
Beyazid: Üdvözöllek Szelim!
Nevetnek, majd ölelkeznek.
Mihrimah: Kíváncsi vagyok, hol van akkor az én ajándékom?
Beyazid: El akartam hozni, de persze Szümbül (itt eljátsza Beyazid az agát): "Ámen Hercegem, azt nem viheted be a palotába!"
Mihrimah: Micsoda? Csak nem...
Beyazid: De igen! Amikor eljöttél Kutahya-ba (Beyazid tartománya), az a csikó, amit úgy szerettél, most már a tiéd!
Mihrimah megöleli Beyazidot, aki erre megpörgeti és mindannyian jót nevetnek.
Később a háremben egy aga bejelenti Mahidevran érkezését. Gülfem üdvözli és elmondja neki, mennyire örül, hogy viszont láthatja. Mahidevran üdvöli Afife-t is, majd érdeklődik, hogy el tud-e menni fürdeni, hogy utána aludhasson. Gülfem megnézi Rumeysát és a babáról beszél. Mahidevran reméli, hogy majd fiú lesz.
Mahidevran: Hogy van a Valide?
Gülfem: Ne is kérdezd. Meg sem engedi, hogy kinyissuk a szemünket. Ha csak levegőt tudsz venni, már az csodálatos!
Eközben Mihrimah és Rüstem beszélgetnek:
Mihrimah: Ha tudsz valamit és eltitkolod előlem...
Rüstem: Higgy nekem, nincs rejtegetni valóm. Szerintem a Szultán még mindig gondolkodik rajta. Talán Mustafa herceget választja majd.
Mihrimah: Valahogy Beyazidnak kellene Manisába mennie. Senki másnak... Pont Mustafa? Soha! Nem tudom elfelejteni amit az a nő tett az anyámmal!
Rüstem: Ennyi reményünk van csak Mihrimah. Mindent megtettünk, ami hatalmunkban állt. Egy valamit biztosíthatok. Szinte lehetetlen, hogy Mustafa herceg menjen a királyi tartományba!
Mihrimah: Hogy lehetsz benne biztos? Őt választották először... Nem! Semmi rossz ne történjen a bátyámmal!
Rüstem: Soha! Ki merné? Soha eszembe sem jutna.
Mihrimah: És nem is fog, mert bárki bántani akarja, engem talál majd útban.
Rüstem: Mihrimah... én napom és holdam, szerelmem, ne aggódj! Sosem fogom hagyni, hogy bármi történjen, ami téged szomorúvá tesz.
Valaki kopog az ajtón, pont a rossz pillanatban. Aziz érkezik és elmondja Rüstemnek, hogy Mustafa megérkezett.... több ezer janicsár társaságában. Rüstem visszakérdez, hogy biztos-e ebben...
Gülfem eközben biztosítja Mahidevrant, hogy jól cselekedett. Nem kell Hürrem engedélyét kérnie, hogy eljöhessen. Mahi elmondja, aggódik, hogy bármi történhet a fiával, mivel egyértelmű, hogy Hürrem indokot keres arra, hogy kivégeztethesse. Gülfem szerint igaz lehet, mivel Hürrem csendessége semmiképpen sem jó jel! Mahi bólint, hogy igaz, és hogy biztos benne.
Mahidevran: Hürrem most maga az ördög. Tűzbe dobtuk, még sem égett el, vízbe dobtuk, még sem fulladt meg, szétmarcangoltuk, még is visszatért... Bárcsak a fiam épségben visszatérhetne Manisába...
Gülfem: Mind ebben reménykedünk.
A hercegek a szultán szobája előtt várakoznak.
Cihangir: Muszáj ezeket a ruhákat viselnem? Egyáltalán nem kényelmesek.
Beyazid: Természetesen viselni fogod őket Cihangir. A holnapi nap fontos a számodra. Minden szem rád szegeződik majd.
Cihangir: Ahhoz már egyébként is hozzászoktam. Mindig minden szem engem néz.
Mustafa megérkezik. Cihangir megjegyzi, hogy nem gondolta volna, hogy Mustafa eljön.
Mustafa: Persze, hogy eljöttem. Ha vér szennyezné mindkét kezem, akkor is itt lennék.
Mindannyian üdvözlik egymást. Lokman behívatja őket.
Hürrem Mihrimával van és méltatja, hogy mert Mahidevran csak úgy idejönni.
Hürrem: Méreg, hogy ugyan azt a levegőt szívjam, mint ő. Szegény Mehmet biztosan forog a sírjában...
Mihrimah: Bárcsak tudtuk volna bizonyítani, hogy ő tette!
Hürrem: Még ha bizonyítani is tudtuk volna, mi történt volna? Elvették tőlem a lelkem. Kitépték a szívemet. A hiányomat használták fel lehetőségként... Nem tudtam megvédeni a gyermekemet!
Mihrimah: Validém, ígérem ezek az árulók a saját kioltott vérükben fognak megfulladni!
Hürrem: Ez az egyetlen dolog amit akarok Mihrimah.
Kopognak az ajtón majd Szümbül lép be, miszerint Rüstem beszélni akar Hürremmel.
Eközben a hercegek már beléptek a Szultán szobájába és egy vonalban állnak előtte. Szulejmán végignéz mindükön. Mustafa lép elé először, megcsókolja a kezét, mire Szulejmán üdvözli és megkérdi tőle, hogy van.
Mustafa: Egy tető alatt lehetek a testvéreimmel és veled. Nem kell ennél nagyobb boldogság nekem.
Szelim üdvözli őt és közli, megtiszteltetés, hogy láthatja és a lábai elé borulhat. Őt Beyazid követi.
Szulejmán: Anyád nagyon aggódott érted.
Beyazid elmondja apjának, hogy hozott ajándékot édesanyjának.
Beyazid: Látni téged olyan, mintha a világot adták volna nekem, hogy az enyém legyen.
Szulejmán elmosolyodik, majd Cihangirhoz fordul, hogy elmondhassa, mennyire izgatott a ceremónia miatt.
Cihangir: Mind túloztok. Az egyetlen ellenvetésem, hogy ezeket a ruhákat kell viseljem!
Szulejmán boldog.
Szulejmán: Allahnak hála, hogy csupa jó hírt hoztatok a tartományokból.
Szelim elmondja neki, hogy nincsenek problémák, amíg egy olyan ember vigyázza lépteiket, mint az apjuk. Mustafa szerint mivel tartományokról beszélnek, vannak problémák és gondok, melyek megoldásra várnak, de erős marad mindazon támogatástól, melyet apjuktól kap, illetve attól is, hogy hisz Allahban. Szulejmán örül a híreknek, majd Beyazidhoz fordul.
Beyazid: Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy érdemesnek tarts fiadnak nevezni, Szultánom.
Szulejmán: Hercegeim... hogy láthatlak titeket így együtt, nagyon boldoggá tesz engem.
Eközben Hürrem megérkezik, hogy beszéljen Rüstemmel az irodájában.
Hürrem: Allah adja, hogy nem rossz híreket hoztál.
Rüstem: A janicsárok vezetője találkozott Mustafa hercegekkel, több ezer katona kíséretében.
Hürrem: Mi volt a szándék? Talán lázadni akarnak?
Rüstem: Nem. Ha visszaemlékszel, figyelmezettem a vezetőt, hogy ne tegyen ilyesmit. Egyértelmű, hogy nyílt terepen akar ellenünk indulni.
Hürrem: Ki is ez a vezető?
Rüstem: Ali aga, Szultánám. Megteszem a szükséges lépéseket, azon nyomban. Megszegte a szabályokat azzal, amit tett. Le fogom őt váltani egy hűséges janicsárra.
Hürrem: Ha leváltod Ali agát ezzel az indokkal, az összes janicsárral fogod szembe találni magad. Hagyd őket békén.
Rüstem: Ha valaki ilyen szabadon kinyílvánítja ellenszenvét irányunkban, nem maradhatunk némák Szultánám! Csak erősebbek lesznek!
Hürrem: Csendben maradunk Rüstem! Óvatosan kell úsznunk ezekben a vizekben! Nem fogok mindent elpusztítani egy Janicsár aga miatt!
Rüstem: Nem tudjuk mi fog holnap történni... Talán Mustafa herceg megy majd a királyi tartományba...
Hürrem: Mustafa egyetlen helyre fog menni Rüstem... az pedig a pokol!
Az előkészületeket csinálják Cihangir ceremóniájára, Mustafa pedig Barbarossával beszél, aki azt mondja, hogy ha Mustafának lesz egy kis ideje, szeretne vele beszélni. Mustafa megkérdi, van-e valami probléma.
Barbarossa: Úgy gondolom, hogy a jelenlegi események indokolnak némi konzultációt.
Ezzel Rüstemre utal.
Barbarossa: A Pasha arroganciája nem fogy. Óvatosnak kell lennünk.
Mustafa: Biztosíthatlak, uralkodása nem lesz hosszú életű!

3 megjegyzés:

  1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  2. Haliho....en csak szeretnem nagyon tudni hogy vegulis hova tunt el hürrem szultana, es hol volt? Ez ki fog egyaltalan derulni?

    VálaszTörlés
  3. Haliho...en csak szeretnem megkerdezni hogy vegulis hogyan es hova es miert tunt el hürrem szultana, es hogy is kerult vissza? Ez valaha is ki fog derülni? Nem.a szereplocserere gondolok... hanem maga a tortenet vonatkozásában erdekelne a dolog... koszi... ;)

    VálaszTörlés